Az Alaszkát hetvenmillió évvel ezelőtt benépesítő "kacsacsőrű" dinoszauruszok, a hadroszauruszok "kérődzése" hozzájárulhatott a globális felmelegedéshez - állítja egy amerikai paleontológus.

„Kérődző” növényevő dinoszauruszok és az éghajlatváltozás

2011-01-17 Klímaváltozás, Zöldinfó

Kapcsolódó cikkek

Tony Fiorillo, a dallasi Természettudományi Múzeum kurátora, aki évek óta tagja az északi dinoszaurusz expedícióknak, felfigyelt az Alaszka-szerte fennmaradt dinoszaurusz lábnyomokra. Számításai szerint a hadroszauruszok tették ki az alaszkai dinoszaurusz populáció 80 százalékát, és számuk elérhette az ötszázezret – olvasható a The Dallas Observer és a The Bristol Bay Times honlapján.
Korunkban a szarvasmarha-kérődzés az emberi tevékenység által generált metángáz-kibocsátás 37 százalékáért felelős. A metán 25-ször nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint a szén-dioxid.
A hadroszauruszok testméretei az elefántéval vetekednek, így Tony Fiorillo számításai szerint a kacsacsőrű dinoszaurusz metánkibocsátása tíz tehénével volt egyenértékű, és végső soron az őshüllők hozzájárulhattak a globális felmelegedéshez.

Ébreszd fel a talajt: természetes megoldások a jobb termékenységért

A talaj mikrobái, a humuszréteg és a megfelelő tápanyag-háztartás együttesen határozzák meg, hogy talajod mennyire képes “felébredni”, azaz mennyire lesz életteli és termékeny. Az elmúlt évtizedekben a fenntartható mezőgazdaság iránti igény növekedésével egyre nagyobb reflektorfénybe kerülnek azok a természetes megoldások, amelyek nemcsak a hozamot, de a talaj hosszú távú egészségét is szolgálják.

„Kérődző” növényevő dinoszauruszok és az éghajlatváltozás

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott tartalom