Készüljön a visszafejlődésre!

Nem leszel boldogabb, ha mindig több és több haszontalan cuccot veszel magadnak – erről akarja meggyőzni a világot a zöldmozgalmak egyik legfiatalabb, leginkább radikális szárnya, a nemnövekedés-mozgalom.

Aki gyakorlatban csinálja, azt állítja, hogy az egyszerű élet boldoggá tesz, ráadásul heti egy nap munka elég hozzá. Követői egyszerűen képtelenségnek tartják a fenntartható fejlődést, bár nem könnyű a recesszió kellős közepén elmagyarázni az embereknek, hogy tulajdonképpen jó dolog, ha nem növekszik a gazdaság. “Ha valaki azt hiszi, hogy egy véges világban létezhet végtelen növekedés, annak vagy elment az esze, vagy közgazdász” – ezt vallja Serge Latouche párizsi közgazdászprofesszor, a nemnövekedés elvének egyik megalkotója (itt olvashatja a vele készült korábbi interjúnkat). Az elképzelés hívei még a zöldmozgalmakon belül is radikálisnak hangzó gondolattal jelentkeztek be a világ jövőjéről folyó vitába: szerintük a fenntartható fejlődés is egy képtelen kifejezés, a végtelenségig nem tud bővülni a gazdaság, pláne nem fenntartható módon. A Magyarországon élő francia aktivista, Vincent Liegey szerint a 2008-ban kirobbant válság a növekedés határait mutatta meg. Azóta körülbelül háromhavonta tartanak egy nagyszabású EU-s csúcstalálkozót, amelyen meg akarják oldani a nem javuló krízishelyzetet. “Kicsit, mint egy kabaré. Közben pedig nem teszik fel a megfelelő kérdéseket” – fogalmazott. A Franciaországban a 2000-es évek elején megszületett nemnövekedés mozgalom (franciául décroissance, angolul degrowth, olaszul decrescita, spanyolul decrecimiento) hívei úgy gondolkodnak, hogy ha nem változik meg alapjaiban a jelenlegi berendezkedés, akkor a mostanihoz hasonló válsággal kell szembenézni újra és újra. Jön az újabb osztályharc, és mellé a klímakatasztrófa – vallják.

A kézzel fogható környezeti válság és az attól nem független gazdasági válság mellett kulturális zsákutcába is került a modern világ, mondta Vincent Liegey, aki Magyarországon hobbiból foglalkozik a nemnövekedés elveinek terjesztésével. “A mértéktelen fogyasztásra ösztönöznek, a boldogságot ígérve. Franciaország például a történelem során soha nem volt ilyen gazdag, mint manapság. Az emberek mégis tömik magukba az antidepresszánsokat, az öngyilkossági ráta sem változott, nagyon sok a magányos ember” – magyarázta. A nemnövekedés-pártiak szerint a problémák megoldásának egyik kulcsa a boldogság. Szerintük ha a jövőben a jólétet nem nagyképernyős tévében, drága autóban és tengerparti nyaralásban mérnék az emberek, akkor is boldogok lehetnének, mert az valójában a családból, barátságból, a közösségi életből ered. Az önkéntes egyszerűség jelszava és az ökológiai lábnyomának minél kisebbre zsugorítása alapján éli az életét például Jim Merkel, a Radikális Egyszerűség című könyv szerzője, és állítja, hogy ezzel a módszerrel “elég egy napot dolgozni hetente, és az is elég, ha egyszerűen élsz”. Permakultúrás gazdálkodást vezetett be például a földjén, szemétben talált és átalakított tárgyakból építgeti a tanyáját.

A Budapesten élő Liegey állítja, hogy ha az ember el tudja szakítani a gondolkozását a társadalmi-gazdasági rendszer által belediktált értékektől, akkor sokkal szabadabbá válik. Jelenleg a “minél többet fogyasztasz, annál többet kell dolgoznod érte” elve érvényesül, mondta. “A világ arra ösztönöz, hogy legyen kocsid, de ha eladod, rájössz, hogy sok pénzt spórolsz. Nem kell fenntartanod a kocsit, így kevesebbet kell dolgoznod. Nem töltesz el egy csomó időt pusztán azzal, hogy leparkold vagy hogy megjavíttasd. Ha ehelyett van egy biciklid, azt saját magad is meg tudod szerelni. Azzal soha nem ragadsz be a dugóban, és emiatt soha többé nem is kell idegeskedned.” A francia férfi azt vette észre, hogy sokkal több a szabadideje, mint azelőtt. Van tévéje, de soha nem nézi, viszont többet tud olvasni, találkozni a barátaival. Feleségével, az LMP-s képviselő Szabó Rebekával a lakásuk bejáratánál paradicsomot nevelnek, otthon komposztálnak, a barátaikkal városi közösségi kertben kertészkednek. Azt mondja, neki két dologról nehéz lemondania: a húsevésről, amelyet az állattartás körülményei miatt szeretne elhagyni, és az internetezésről.

Ne legyen barbár megszorító csomag
De nemcsak a fogyasztást, hanem a termelést is vissza kell fogni, ezzel csökkentve az energiaigényt, ami jelenleg újabb és újabb természeti erőforrások kimerítésére ösztönzi az emberiséget. Boda Zsolt közgazdász, politológus, a Védegylet munkatársa az [origo]-nak arról beszélt, hogy a nemnövekedés-mozgalom világszinten – persze főként a legnagyobb szennyező nyugati világra fókuszálva – teljes irányváltást hirdet. Egyes számítások szerint ahhoz, hogy ne következzen be klímakatasztrófa, 2050-ig a felére kellene visszafogni a világ üvegházgáz-kibocsátását, ami jelenleg növekszik – mondta. Az EU-nak és az USA-nak akár 85-90 százalékkal is vissza kellene fognia kibocsátását ahhoz, hogy a fejlődő országok is hajlandó legyenek áldozatokat hozni. Boda Zsolt szerint ahol éhezik a népesség, ott nyilvánvalóan nem lehet visszafogni a növekedést, de például Kína egy főre jutó károsanyag-kibocsátását a jelenlegi szinten be kellene fagyasztani.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.