Két év alatt ér el az Északi-sarkvidékre a brit vizekbe kerülő műanyaghulladék

Két év alatt ér el az Északi-sarkvidékre a Nagy-Britannia körüli vizekbe kerülő műanyaghulladék, amely aztán súlyosan károsítja a törékeny sarkvidéki környezetet – állapították meg a kutatók.

“Az óceáni áramlatok futószalagként szállítják el a nagy-britanniai műanyagszemetet északra, amely feltehetőleg a legrosszabb hely, ahová ezek a hulladékok jelen pillanatban kerülhetnek” – mondta Erik van Sebille, az Imperial College London oceanográfusa. Hozzátette, az Északi-sarkvidék gyorsan melegszik a klímaváltozás miatt és a jégsapkák is olvadnak, óriási nyomást gyakorolva a helyi állatvilágra.

Korábbi becslések szerint legkevesebb egytrillió darab műanyahulladék fagyott bele az arktiszi tengeri jégbe az elmúlt évtizedekben, ami azt jelenti, hogy a területen még a jól ismert csendes-óceáni szeméttakarónál is koncentráltabban van jelen a műanyaghulladék. A jég olvadásával a szemét is kiszabadul, még súlyosabbá téve a problémát – írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.

A szakemberek szerint jelenleg öttrillió darab műanyagszemét úszkál a világ óceánjaiban. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az óceánokba került műanyag elfogyasztása közvetlen hatással van az állatok egészségre: a fiatal halak éheznek, az osztrigák nem szaporodnak, a madarak teste elnehezedik. A műanyagokban lévő, vagy az általuk elnyelt kemikáliák további ártalmakat jelentenek. A táplálékláncon keresztül pedig mindez az egész ökoszisztémára hatással van.

A friss eredményeket a brit The Royal Society vasárnapig tartó nyári tudományos kiállításán ismertették Londonban. A mutatók szerint a Nagy-Britannia körüli vizekbe kerülő műanyaghulladék két év alatt érkezik meg az Északi-sarkvidékre, ahol aztán évekig kering körbe-körbe.

Egy 2015-ös vizsgálat műanyagrészecskéket mutatott ki a Jeges-tengerben található Spitzbergák szomszédságában, ám a hulladék forrását nem tudták megállapítani. “Most megtudtuk, hogy a szemét nagy része Nagy-Britanniából és feltehetőleg úgy általában Északnyugat-Európából származik” – mondta van Sebille.

A szakember szerint a tengerbe kerülő műanyaghulladékokkal szembeni harcot több fronton kell vívni: fejleszteni kell a szennyvíztisztító telepek szűrőberendezéseit, a szemétlerakókat világszerte el kell távolítani a part menti területekről és az óceánban lebomlani képes műanyagtermékeket kell gyártani.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.