Több mint kétbillió tonna szárazföldi jég olvadt el az utóbbi öt évben Grönlandon, Alaszkában és az Antarktiszon az amerikai űrkutatási hivatal szerint.

Kétbillió tonna jég olvadt el 2003 óta

Több mint kétbillió tonna szárazföldi jég olvadt el az utóbbi öt évben Grönlandon, Alaszkában és az Antarktiszon az amerikai űrkutatási hivatal szerint.

A NASA műholdfelvételeken alapuló elemzése szerint a jégfogyatkozás a globális felmelegedés hatása. A hatalmas mennyiség több mint ötven százaléka Grönlandról olvadt el. Alaszkában a hóban gazdag tavalyi tél után némileg növekedett a jégállomány, de az ötéves veszteség így is 400 milliárd tonnára rúg.

A tengerben lebegő jéggel ellentétben a szárazföldi jég alig emeli a tengerszintet. A rendszeres adatfelvétel kezdete, 2003 óta a grönlandi, alaszkai és a déli sarkvidéki jégolvadék összesen nagyjából 5 milliméterrel növelte a világtengerek vízszintjét, amely a tengeri jéghegyek olvadása mellett a melegedés miatt beinduló víztérfogat-növekedés miatt is emelkedik – mondta Scott Luthcke, a NASA kutatója.

A GRACE műhold mérései alapján összeállított jelentést az amerikai geofizikai unió (AGU) csütörtökön kezdődő konferenciáján mutatják be San Franciscóban. A tanácskozáson a nemzeti hó- és jégkutató központ (NSIDC) kutatói a sarkvidéki önerősítő folyamat elnevezésű jelenségről számolnak be. Ez a tengeri jég olvadásával kapcsolatos: minél kevesebb a jég, annál erősebb a napsugárzás hatása, mert a sugarak nem verődnek vissza a jégről, hanem melegítik a levegőt és a tengervizet, így pedig még több jég tűnik el. A tengerben elnyelődött hő miatt idén rekordmeleg volt az ősz az Északi-sarkon – mondta Mark Serreze, az NSIDC vezető kutatója.

Serreze szerint a jelenség miatt a sarkvidéki éghajlat az előrejelzésekhez képest nagyobb tempóban melegszik, és a klímaváltozás folyamata sebesebben halad a sarki régiókban, mint bárhol máshol a világon. “A változás annyira gyors, hogy a tudomány már alig tudja tartani a lépést” – mondta a sarkkutató.

A konferencia két másik előadásában a sarkvidéki metánkibocsátásról végzett vizsgálatokról esik szó. Az egyik tanulmány szerint a tengeri jég olvadása melegíti a vizet, és emiatt még Alaszka partközeli fagyos vidéke is kezd felengedni, ahonnan így metán – a második legveszélyesebb üvegházhatású gáz – jut a légkörbe.

A másik előadást Igor Szemiletov, a fairbanksi Alaszkai Egyetem tudósa tartja. Kutatócsoportjának mérései szerint a Kelet-szibériai-tenger térségében idén nyáron tízszer magasabb volt a légköri metánkoncentráció, mint a kilencvenes évek közepén. Az előadásban Szemilov arra hívja fel a figyelmet, hogy a szibériai tavak és a térségbeli tengerek fenekén hatalmas mennyiségű metán van a jég fogságában, és ha kiszabadul, akkor drámai mértékben felerősödhet a globális felmelegedés.

Ajánlott tartalom

EM: jövőre sem emelkednek a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak

Jövőre sem emelkednek a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel.