Kétnemű lett a béka a szennyezett víztől

A víz a Föld talán legértékesebb természeti erőforrása. Vele működnek az erőműveink és minden fontos iparág kénytelen rá hagyatkozni. Húsz érdekes adat, amit talán nem tudott a vízről.

Még a DNS sem létezhetne víz nélkül, ahogy testünk sem. A férfiak testének 60, a nőkének 50%-a víz.

Vízivás nélkül néhány nap alatt elpusztulunk, míg élelem nélkül akár egy hónapig is létezhetünk. A tojás víztartalma 75%, a marhahúsban 64%, a kenyérben 38% víz található.

Az európai polgárok átlagos vízlábnyoma napi 240-250 liter.

A Föld bolygón összesen 1400 millió köbméter víz található. Ennek 80%-át öntözésre fordítjuk. (Ez folyamatosan növekszik a támogatások miatt.)

A globális vízkészletnek alig 1%-át használjuk ivásra.

A fejlett világ háztartásaiban a vízfogyasztás jó részét (27%-ot) a vécéöblítés viszi el, nem a mosdókagyló, a konyha vagy a mosógép.

Az Egyesült Államoknak van a legnagyobb vízlábnyoma a világon. A közvélemény kutatásokban a megkérdezettek azonban rendre nem sorolják a vízkészletek óvását a legfontosabb ökológiai teendők közé.

Egy 1,8 kilós steak előállításához 68 040 liter víz szükséges. Egy póló legyártásához 2646 litert használnak fel. Egy 1 dolláros hot dog létrejötte mögött 756 liter, egy pohárnyi bor mögött 143,6 liter víz áll. Egy kádnyi víz általában 132 litert jelent. Ahhoz, hogy egy villanykörte egy órán át égjen, 5,2 liter víz felhasználása szükséges.

A szennyvízzel és vegyi anyagokkal történt szennyezés miatt tulajdonképpen számos nagy folyó szennyvízcsatornává vált. A folyók szerves anyaggal való telítődése oda vezetett, hogy oxigénhiányos területeken alakultak ki, mert a mikroorganizmusok elfogyasztották a vízben oldott oxigént, így ott nem tudtak fennmaradni a nagyobb élőlények (halak, stb.)

A 70-es években Amerikában meg is gyulladt egy kemikáliáktól bűzlő folyó, ezért Richard Nixon életbe léptette a Tiszta Víz törvényt. A Mexikói-öbölben a bioetanol-gyárak okoztak hasonlóan káros szennyezést, mert a Mississippi-folyón keresztül ide folyatták ipari szennyvizüket.

Szennyezés után a tavak lassan tisztulnak, évtizedekbe is telhet, mire visszaáll az eredeti állapotuk. A tengereknél ez a regeneráció akár 3000 év is lehet.

Az ENSZ Világegyészségügyi Szervezete (WHO) szerint az emberi egészségre nem káros ivóvízben legfeljebb 500 milligrammnyi oldott szilárd részecske található, ezen felül a víz fogyasztása már nem ajánlott.

A Las Vegast ellátó Mead-tó vízszintje évente 3 méterrel csökken. Ha ez így folytatódik, hamarosan nem jut folyóvíz a kaszinó-metropolisz szállodainak elnöki lakosztályaiba, melyek az épülettornyok tetején vannak. Las Vegasban a város teljes vízfogyasztásának 3%-át szökőkutak viszik el.

Az atrazin növényvédő-szer a vízbe kerülve annyira megbolygathatja a belőle ivók hormonrendszerét, hogy a hímbékák androgünek (azaz kétneműek) lettek tőle, mert túl sok ösztrogént kezdtek termelni. Kisebb mértékben, de az ember hormonháztartására is zavaró hatással lehet a kemikália.

Az US Geological Survey szerint az atrazint ki tudták mutatni a Minnesota államban lehulló csapadékban. A szakemberek úgy vélik, Kansas mezőgazdasági területeiről párolog fel a felhőkbe a vegyszer.

Amerikában a 300 millió lakos közül 40 millió iszik kútvizet. Az atrazin gyomirtószer az ivóvizek 94%-ban megtalálható, állítja a USDA. A szer az unióban be van tiltva, annak ellenére, hogy gyártója, a svájci Syngenta európai székhelyű.

Évente másfél millió gyerek hal meg kolerában és a megivott víz okozta hasmenés miatt. Ez több mint amennyi áldozatot az AIDS, a rubeóla és a malária szed összesen évente, állítja a Unicef.

Az amerikai EPA a 80 000 bejegyzett, engedélyezett vegyi anyagból mindössze 5(!) ivóvízbe kerülését tiltja, miközben évente 1000-2000 új kemikália forgalomba hozatalát engedélyezi.

Amerikában a csomagolt, dobozos “ásványvizek” 45%-a tulajdonképpen csapvíz, véli Peter Gleick professzor, vízügyi szakember. A vezetékes vízhálózat állami büdzséje 11 milliárd dolláros hiánnyal működik. Az amerikai polgárok 11,2 milliárd dollárt költöttek palackozott ásványvizekre 2008-ban.

Világszerte 14 000 vízsótlanító üzem működik.

forrás: piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.