Kevesebb energiát, hatékonyabban

Az elmúlt években csökkent Magyarország energiafelhasználása, elsősorban amiatt, mert kisebb lett iparának a termelése is. Ám közben javult az egyes gazdasági területek fajlagos energiaigénye, így az ország közelebb került a 2008-2016-os energiahatékonysági tervében foglaltak megvalósításához. Arról, hogy hol tartunk, az ABB és az Enerdata adott friss helyzetképet.

Mik ezek?

Magyarország 2008-2016-os időszakra készített Nemzeti Energiahatékonysági Intézkedési terve 9 százalékos energia-megtakarítási eredményt irányoz elő. Ennek 37 százalékát a háztartási szektorban, 26 százalékát a közigazgatásban, 23 százalékát az iparban kell elérni, de van teendője a közlekedési ágazatnak, és meg kell valamennyit takarítani az iparágak közötti intézkedéseken keresztül is.

Arról, hogy Magyarország (mellette 44 másik ország) hol tart ezen terve megvalósításával, az Enerdata készített felmérést az ABB, a világ vezető energetikai és automatizálási vállalatának megrendelésére. A tanulmány foglalkozik az érintett országok energiapolitikájával, energiahatékonyságával, valamint az ipari és közüzemi szektorok szén-dioxid kibocsátási trendjeivel is.

A tanulmánynak önmagában abból a megállapításából, hogy a hazai ipari energiafogyasztás 1990 és 2011 között 56 százalékkal csökkent, természetesen még nem következtethetünk arra, hogy a felhasználók ennyivel jobban sáfárkodtak az árammal, a gázzal, a hővel és az üzemanyaggal. A csökkenés fő oka ugyanis az ipari termelés visszaesése volt, amit tetézett az időközben Magyarországra is rátört gazdasági válság hatása. Az Enerdata szakemberei természetesen ennél frissebb terveket is alapul vettek. Az e téren alapdokumentumnak tekinthető, 2011 júliusában elfogadott és 2030-ig érvényes Nemzeti Energia Stratégia szerint összesen 2030-ra 4,5 millió tonna kőolajmennyiségnek megfelelő elsődleges energiát kell megtakarítanunk. A megtakarítás 59 százalékának az épületenergetikai korszerűsítések eredményeként kell jelentkeznie, 41 százalékának az energiaiparban. A 2011 januárjában elfogadott Megújuló Energiahasznosítási Terv szerint egy másik megközelítése szerint 2020-ra az energia-megtakarításnak el kell érnie a 10 százalékot.

Ez nem tűnik könnyű feladatnak annak fényében, hogy a magyarországi egy főre jutó energiafogyasztás eleve majdnem 24 százalékkal kisebb, mint az európai átlag. Az összes energiafogyasztás 20-20 százalékáért felelős az energia és ipari szektor.

Az Enerdata számításai szerint az elmúlt években a magyarországi energiaszektor az 1990-ben jelzett 29 százalékosról 2011-re 35 százalékosra javította a hatékonyságát, főként a hőerőművek energiahatékonysági fejlesztéseinek köszönhetően.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A fenntarthatóság és a közösség jegyében épül Bécs új lakónegyede

Az osztrák főváros 3. kerületében, 11 hektáron, egy kéthektáros park köré épül Bécs új lakónegyede, a Village im Dritten, ahol 2026-tól több mint négyezren találhatnak új otthonra.