Kevesebb hús a klímaváltozás megfékezéséért?

Míg a szén-dioxid illetve a metán az a két gáz, amely a legjobban erősíti az üvegházhatást, a tudósok mégis a nitrogén-oxidok mennyisége miatt aggódnak leginkább.

A Woods Hole Research Center tudósai szerint legalább felére le kell csökkentenünk húsfogyasztásunkat ahhoz, hogy 2050-re a nitrogén-oxidok kibocsátása is a felére redukálódhasson. Na de mi köze a húsnak a nitrogén-oxidokhoz? Korábbi felmérések kimutatták, hogy a legtöbb nitrogén-oxid a permetezési folyamat során kerül a levegőbe. A növények vegyszerezését pedig nehéz szabályozni az egyre csak növekvő népességek mellett, hogy a többi megkötésről már ne is beszéljünk. Viszont az igazi probléma gyökere az a növénymennyiség, melyet nem közvetlen fogyasztásra, hanem a húsáruhoz tenyésztett állatok számára termelünk meg. Ez ugyanis általában több permetezést igényel. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy ahelyett, hogy az állatok etetésére termelnénk (és permeteznénk) a takarmánynövényt, inkább magunknak termeljünk több zöldséget és gyümölcsöt, fogyasszunk kevesebb húsárut, és ilyen módon használjunk kevesebb permetezőanyagot.

Itt jön a neheze, ami a tudósoknak is fejtörést okoz. A szén-dioxiddal és metánnal ellentétben a nitrogén-oxidok kibocsátásának korlátozása sokkal keményebb dió, hiszen a mai mezőgazdaság nagy mennyiségben alkalmazza. Hiába hangsúlyozzák a szakértők a kevesebb permetezést és a termőföld természetes módon való tápanyag-dúsítását, a környezetbarát technológia sajnos még mindig túlzottan gyerekcipőben jár, ami nagy mértékben tulajdonítható gazdasági és politikai befolyásnak. Ki kell emelni, hogy természetesen nem arról van szó, hogy mindenki egy csapásra legyen vegetáriánus – hiszen nyilvánvalóan így csökkenne a leghatékonyabban a nitrogén-oxid kibocsátás, igaz? De gondoljunk bele: ha netán mindenki abbahagyná a húsfogyasztást, azzal hatalmas nyomás nehezedne a mezőgazdaságra, így ez sem lenne hosszú távon egy járható út. Dr. Eric Davidson, aki nyilvánosságra hozta a tanulmány eredményeit, inkább azt tanácsolja, hogy amellett, hogy igyekezzünk kevesebb húst fogyasztani, inkább részesítsük előnyben a halat és a csirkehúst, mint a marhahúsból és disznóhúsból készült termékeket.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.