Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Érzékenyen érinti a nagyvállalatokat az energiaárak emelkedése, de a működésüket nem veszélyezteti – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index tavalyi utolsó negyedéves méréséből, amelynek eredményéről csütörtökön tájékoztatták az MTI-t.
A 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgáló felmérés szerint a nagyvállalatok csaknem felét, 48 százalékát hátrányosan érinti az energiaárak emelkedése, de csak 4 százalékuknál veszélyezteti a cég működését. A kutatásból kiderült, hogy minél nagyobb egy cég árbevétele, annál inkább hátráltatják a magasabb árak. A 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok 39 százalékát, a 4-9,9 milliárd forint közötti árbevételű cégek 68 százalékát, a 10 milliárd forint feletti árbevételű nagyvállalatoknál pedig már 75 százalékukat érintik hátrányosan az energiaárak.
A szektorok közül az ipari, építőipari cégek működését befolyásolja leginkább, míg területileg a kelet-magyarországi cégek számára jelentenek problémát különösen nagy arányban az energiaárak. Az energiaköltségeket többféle módon igyekeznek csökkenteni a nagyvállalatok. A téli időszakban egyértelműen a fűtés korlátozása az első, ezt az érintett cégek 61 százaléka alkalmazza, de a világításból is visszavesz a cégek jelentős része, 48 százaléka. Minden harmadik vállalat fejlesztéssel próbál lefaragni a rezsiköltségekből, korszerűsítik az energetikai rendszereket, berendezéseket. A közlemény szerint a korszerűsítés nem csak kényszermegoldás a cégek részéről. A fejlesztést tervező vállalatok 21 százaléka már az energiaárak megugrása előtt döntött erről, míg a cégek 13 százaléka kezdte el a korszerűsítést kifejezetten az energiaárak növekedése miatt. Minél alacsonyabb a cég éves árbevétele, annál valószínűbb, hogy a rezsiköltségek csökkentése vezérli a korszerűsítést.
A környezetvédelmi szempontok miatti korszerűsítés elsősorban az ipari, építőipari és a kelet-magyarországi cégekre jellemző, míg a kimondottan a rezsiköltségek növekedése miatti fejlesztésben nincs markáns különbség sem a szektorok, sem pedig a földrajzi elhelyezkedés tekintetében. A kutatás 200, nem állami tulajdonú, 2 milliárd forintot meghaladó éves árbevételű cég döntéshozójának megkérdezésével történt tavaly november 14-e és december 5-e között.
