Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / Kibocsátáscsökkentés kezdőknek – tekerjünk napi 5 kilométert

Kibocsátáscsökkentés kezdőknek – tekerjünk napi 5 kilométert

A kerékpározás kulcsszerepet tölthet be az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében – véli az Európai Kerékpáros Szövetség legfrissebb tanulmánya. A kerékpározás kibocsátása kevesebb, mint tizede a személygépkocsiénak.

Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) legújabb tanulmánya a kerékpározás szerepét vizsgálja az Uniós emissziócsökkentési célokkal kapcsolatban. A tanulmányból kiderül, hogy csupán technológiai újításokkal és hatékonyságnöveléssel nem tarthatóak ezek a célok, és a kerékpározásnak kulcsszerepe lehet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának Uniós szintű csökkentésére vonatkozó terveket egyre többen kezelik fenntartásokkal, mivel az eddigi eredmények és a folyamatok jelenlegi állása jócskán elmarad az EU ez évi vállalásaitól. A jelenlegi jelentések szerint az EU – csupán technikai fejlesztésekkel – nem tudja teljesíteni a közlekedési szektor kibocsátásának 60%-os csökkentését 1990 és 2050 között. Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) legfrissebb tanulmánya számszerűsíti a kerékpározás által megtakarítható kibocsátást és összehasonlítja azt más közlekedési módokéval. Figyelembe véve a kerékpárhasználathoz köthető gyártási, karbantartási tényezőket valamint az üzemanyagigényt (élelmiszer), a kerékpározás kibocsátása kevesebb, mint tizede a személygépkocsiénak.

A személygépjárművek, buszok, elektromos rásegítésű kerékpárok és hagyományos kerékpárok összehasonlításával az ECF azt vizsgálta, hogyan segítheti a kerékpározás az 2050-es uniós célok elérését a közlekedésből fakadó ÜHG kibocsátás csökkentése terén. A tanulmány szerint, ha minden EU-s állampolgár annyit kerékpározna, mint a dánok 2000-ben (átlagosan naponta 2,6 km), azzal közlekedési szektorban kitűzött kibocsátáscsökkentés több mint negyedét tudná teljesíteni az EU. „Kerékpározzunk napi 5km-t, és akkor elérjük a kitűzött cél 50%-át” – mondja Benoit Blondel, a tanulmány szerzője, az ECF környezeti és egészségügyi szakembere. Hozzáteszi, hogy „A kerékpározásban rejlő lehetőség a célok elérésének segítésében óriási, ráadásul nagyon kevés ráfordítást igényel. Sokkal olcsóbb elérni azt, hogy többen kerékpározzanak, mint mondjuk, hogy több elektromos autó legyen az utakon. “A tanulmány megerősíti az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb becslését, miszerint a technikai és üzemanyag-hatékonysági fejlesztések önmagukban nem elegendőek a közlekedési szektorban kitűzött 60%-os kibocsátáscsökkentés eléréséhez.
Blondel szerint: „Ha komolyan akarjuk venni ezeknek a céloknak az elérését, akkor változtatni kell a szokásainkon. Nem azon van a hangsúly, hogy kevesebbet kell közlekedni. Inkább a közlekedés módja a meghatározó, hogy mely közlekedési lehetőségeket támogatják a kormányok.”

A tanulmány főbb megállapításai:
• A kerékpározáshoz köthető kibocsátás kevesebb, mint tizede a személyautókhoz köthető kibocsátásnak, beleszámítva a kerékpáros megnövekedett élelmiszerigényét a gépjárművezetőhöz képest.
• Az elektromos kerékpárok kibocsátása azonos szinten van a hagyományos kerékpárokéval. Az elektromos kerékpárok emellett 56%-kal távolabbi napi ingázást tesznek lehetővé, amivel kiváltható az autós utazások 39%-a. Ezért különösen nagy potenciállal bír a közlekedésből eredő kibocsátások további csökkentésében.
• A közösségi kerékpáros rendszerekben szintén nagy lehetőség rejlik a további kibocsátáscsökkentésre, figyelembe véve, hogy a felhasználók 50-75%-ának jelentenek alternatívát a motorizált közlekedésre.
• Ha a kerékpáros közlekedés gyakorisága az EU 27 tagországában megegyezne a Dániában 2000-ben mért adatokkal (átlagban 2.6 km/nap), akkor azzal 2050-re a közlekedési ágazatra vonatkozóan 26%-os csökkentést lehetne realizálni.
• Az EU kőolaj importja 955 millió hordó évente. Ha az európai állampolgárok annyit kerékpároznának mint a dánok, az közel 10%-kal csökkentené az EU olajimportját.
• Az EU kibocsátáscsökkentési terveinek eléréséhez a technológiai lépések nem elegendőek, ambiciózus tervek szükségesek, melyek középpontjában az egyéni motorizált közlekedéstől való elmozdulás áll. A hatékonyságjavító intézkedések kombinációja (pl. járművek hatékonyabb használata, alacsonyabb szénintenzitású üzemanyagok, közlekedési rendszer hatékonyabb használata) csupán 20%-os csökkentést eredményeznek 2050-ig az 1990-es adatokhoz képest.

Ajánlott tartalom

Épületfelújítás: kezdjük a falnál. Kiszámoltuk!

Ha épületfelújítással szeretnénk energiatakarékossá tenni otthonunkat, először is át kell gondoljuk, mely épületszerkezetek korszerűsítésével juthatunk a kívánt eredményhez.