Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az összesen 5 megawatt teljesítményű dél-amerikai létesítmény Bolívia északi részén, Cobija mellett épül, a várostól kilenc kilométerre. A napelempark összesen hat kisvárost lát el elektromos árammal. A tizenegy hektáron elterülő telepen rögzített szögben helyezték el a kínai gyártmányú napelemeket. A napelempark most elkészült és már a hálózatra kapcsolt első szakasza 1,7 MW teljesítményű. A második felét decemberben fejezik be, teljesítménye 3,3 MW lesz. A park méreteinek megítéléséhez érdemes tudni, hogy Bolíviában 623 kWh az egy főre eső áramfogyasztás, míg Magyarországon 3895 kWh, tehát az igények is alacsonyabbak (2011-es adatok); az egy főre eső nemzeti össztermék a dél-amerikai országban 2700 amerikai dollár, Magyarországon 18 872 dollár.
A napelemparkkal a környéken 5000 tonna szén-dioxid kibocsátását takarítják meg. A La Prensa bolíviai napilap továbbá azt emeli ki , hogy a park miatt az ország 1,9 millió liter gázolaj importját takarítja meg, amellyel 1,8 millió dollárt spórol az államkassza. A napelempark felépítése 11,4 millió dollárba kerül, amelyből 6 millió dollár a dán kormány támogatása.
A törvények szintjén Bolívia az egyik leghaladóbb államnak számít a környezetvédelem területén, például 2010-ben törvénybe iktatták a Földanya, mint a „közérdek kollektív alanya” jogait. Mivel az ökoszisztéma így jogalannyá vált, az állampolgárok bíróságon léphetnek fel az ő jogai érdekében. Dél-Amerika legmagasabban fekvő és földrajzilag leginkább elzárt országában a legnagyobb politikai feszültségek rendszerin környezetvédelmi kérdések miatt pattannak ki, mint amilyen Dél-Amerika második legnagyob földgázkészletének kltermelése.
Az országban például 5,4 millió tonna lítium található, ami a világtartalék 50-70 százaléka. A lelőhely viszont a Föld legnagyobb és legmagasabb sós mocsarában, a Salar de Uyuni -ban fekszik. A turisztikailag is izgalmas vidéken az Evo Morales vezette kormány ezért inkább fenntartható kitermeléssel kísérletezik
A bolíviai államfő az ENSZ klímakonferenciáin rendszeresen a fejlett kapitalista államokat teszi felelőssé az üvegházhatás miatti klímaváltozásért, amely miatt az olyan szegény országok szenvednek leginkább, mint Bolívia.
