Kifejlesztették a tökéletes napelemet?

Német kutatók olyan három különböző, ferroelektromos kristályból készült réteges rácselrendezést fejlesztettek ki, amely erőteljes fotovoltaikus hatással bír.

A különböző anyagok ultravékony rétegeinek kombinációja képes 1000-szeresére növelni a napelemek fotovoltaikus hatását, ezt állítják a Németországban, Halle-Wittenbergben található Martin Luther University (MLU) kutatói. Megállapításaikat az Advanced Science című folyóiratban tették közzé, leírták annak a három különböző ferroelektromos kristályból (ebben az esetben bárium-titanát, stroncium-titanát és kálcium-titanát kristályból) álló rétegnek a rácselrendezését, amely erőteljes napenergia-hozamot eredményezett. A ferroelektromos azt jelenti, hogy az anyag térben választja szét a pozitív és a negatív töltésű elektronokat. A térbeli elkülönítés aszimmetrikus szerkezetet eredményez, ami lehetővé teszi az elektromos áram fényből történő előállítását. A ferroelektromos kristályok abban különböznek a hagyományos szilícium celláktól, hogy nem igényelnek p-n átmenetet a fotovoltaikus hatás létrehozásához. Más szavakkal nincs szükség pozitívan és negatívan szennyezett rétegekre a cellán belül. A kutatók véleménye szerint ez leegyszerűsítheti a napelemcellák gyártását, írta az mnnsz.hu.

Az MLU kutatói kísérleteztek a bárium-titanáttal, hogy kiaknázhassák annak tulajdonságait. Azonban a bárium-titanát nem köt meg jelentős mennyiségű napfényt; így viszonylag kevés fényáramot állít elő. A kutatók kimutatták, hogy a különböző anyagok ultravékony rétegeinek kombinációja képes jelentősen megnövelni a cella hozamát. A kutatók vékony paraelektromos réteggel egészítették ki a cellát. Bár ez a réteg nem rendelkezik elkülönített töltésekkel, bizonyos feltételek között ferroelektromossá válhat; például alacsony hőmérsékleten vagy amikor a kémiai szerkezetét enyhén módosítják. Az MLU fizikusa, Dr. Akash Bhatnagar és csapata felfedezte, hogy sokkal erőteljesebb a fotovoltaikus hatás, amikor a ferroelektromos réteg nem egy, hanem két különböző paraelektromos réteggel váltakozik. A csapat bárium-titanátot ágyazott stroncium-titanát és kálcium-titanát közé. Ezt úgy valósították meg, hogy a kristályokat elpárologtatták nagy teljesítményű lézerrel, majd hordozóanyagokra helyezték át őket. A kapott 500 rétegből álló anyag mindössze 200 nanométer vastagságú lett.

Az MLU csapata vizsgálat céljából lézerfénnyel világította meg az új anyagot, és az eredmény őket is meglepte. A hasonló vastagságú bárium-titanáthoz képest az áram 1000-szer erősebb volt, annak ellenére, hogy csaknem kétharmadával csökkentették a bárium-titanát arányát. A rács rétegei közötti kölcsönhatás sokkal magasabb permittivitáshoz vezetett – más szavakkal, az elektronok sokkal szabadabban tudnak áramlani a fény fotonjainak gerjesztő hatására” – mondta Bhatnagar. A kutatás azt is kiderítette, hogy ez a hatás tartós is, csaknem állandó maradt a hat hónapig tartó vizsgálati időszak alatt. További kutatások zajlanak annak megállapítására, hogy pontosan mi okozza ezt a fotovoltaikus hatást.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.