Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt

Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint.

Heteken belül indul a 100%-os napelemes támogatás! Kérje a pályázatelőkészítés-csomagot 162.500 Ft-ért.

Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az Azori-szigetektől az Urál hegyvonulatáig eltűnőben vannak a madarak, amelyek az európai ökoszisztéma sarokpillérei. A legutóbbi, 2015-ös jelentés szerint három faj kihalt Európában: a talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus), a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus) és a fenyősármány (Emberiza leucocephalos) – írja a The Guardian. Az európai madarak 2021-es vörös listája (European Red List of Birds 2021) 544 Európában honos madárfaj megfigyelésein alapul, melyeket 54 ország és terület több ezernyi szakértője és önkéntese végzett. A 2019-ben gyűjtött adatokon alapuló eredmények a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listájának kategóriáit és kritériumait alkalmazták. Legutóbb 2015-ben adták ki a jelentést. Európában a madarak 13 százalékát fenyegeti a kihalás, további hat százalékuk mérsékelten fenyegetett. Egy faj regionálisan kihaltnak számít, ha minimum öt éven át egyszer sem látták a kontinensen. “Az eredmények riasztóak, de nem vagyunk meglepve” – mondta Anna Staneva, a BirdLife Európa és Közép-Ázsia vezetője. A három korábbi, 1994-ben, 2004-ben és 2015-ben kiadott vörös lista összehasonlításából kitűnik, hogy a csökkenés változatlanul folytatódik. 1980 óta milliónyi megfigyelést végeztek a témában.

“Kifutunk az időből, az óra ketyeg. Nem akarjuk látni a drámai változásokat, amelyek a következő 5-10 évben bekövetkeznek” – mondta Staneva. Az élőhelyek eltűnése, az intenzívebbé váló mezőgazdaság, a források túlzó kihasználása, a környezetszennyezés és a fenntarthatatlan erdészeti gyakorlat okozza a csökkenést, amelyet a klímaválság gyorsít fel. “Ez rendszerszintű fenyegetés, ami szoros kapcsolatban van azzal, ahogy a társadalmunk működik és ahogyan használjuk forrásainkat. Annak a jele, hogy valami komolyan rosszul működik. Meg kell változtatnunk az életmódunkat, ez a kulcsüzenete az eredményeinknek” – emelte ki a szakértő. Jó hírekkel is szolgál azonban a jelentés. Két fajról, a sztyeppi liléről (Charadrius asiaticus) és a sivatagi poszátáról (Curruca nana) 2015-ben úgy vélték, kihalt, ám azóta ismét megjelent Európában. A bölömbika, az azori-szigeteki süvöltő és a fakó keselyű esetében a populációk megmentésére tett intézkedések működni látszanak. Bizonyos ragadozók, mint például a vörös kánya állománya is növekedett a rovarirtók betiltása és a jogi védelem hatására. Néhány faj profitál is a melegebb klímából. A nagy goda például a sebezhetőből a nem fenyegetett kategóriába került 2015 óta. Mivel az európai populáció 47 százaléka Izlandon él, megmenekülésük a megnövekedett tavaszi hőmérséklet számlájára írható.

Ajánlott tartalom

Szigorítottak az állatvédelmi szabályokon

Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a fideszes képviselők által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását.