Kína szén-dioxid-kibocsátási szabványrendszer létrehozását tervezi

Kína szén-dioxid-kibocsátást kezelő rendszert hoz létre 2027-ig, ezzel átfogóbb és egységesebb szabványrendszert kíván teremteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérésére – közölte a kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium szerdán.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A minisztérium közleménye szerint a rendszer előmozdítja majd, hogy Kína mielőbb elérje célját, a karbonsemlegességet. A tervezett rendszerben 2027-ig mintegy száz fő termékre szabványokat adnak ki a kibocsátás számításával kapcsolatban, majd a termékek körét 2030-ig 200-ra bővítik. Ezek közé tartozik majd például a szén, az acél, a földgáz, az alumínium, továbbá a lítium akkumulátorok és az új energiával működő járművek. Az új szabványokat az alacsony karbonkibocsátású fogyasztás előmozdítására is felhasználnák: a helyi önkormányzatokat kísérleti programok és új irányelvek kidolgozására biztatják majd, amivel a vállalkozásokat és a magányszemélyeket egyaránt a környezetkímélőbb termékek vásárlására ösztönözhetik.

Kína tervezi továbbá, hogy kiterjeszti a szén-dioxid-kereskedelmet olyan ágazatokra, mint az acél és a cement, hogy kivédje az európai CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism – karbonintenzitást kiegyenlítő mechanizmus) hatását, amely vámokat vet ki a nagy szén-dioxid-kibocsátású importárukra. A kínai karbonkereskedelemben főleg a legjelentősebb kínai cégeknek – köztük a külkereskedelemmel foglalkozóknak – kell majd részt venniük. Kínai tisztviselők attól tartanak, hogy az európai CBAM igazságtalanul bünteti a kínai exportőröket, és nem veszi figyelembe Pekingnek a kibocsátás-csökkentés érdekében tett erőfeszítéseit.

Ajánlott tartalom

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” nemzetközi kutatás részeként.