Kínának elege lett Európa szemetéből

Kína egy éve leállította a legtöbb műanyag és egyéb hulladék importját. Negyed századon át a világ újra feldolgozható hulladékának csaknem a felét ott dolgozták fel – most viszont drámaian új helyzet állt elő.

A kínai tilalom előtt az EU-ban újrahasznosításra gyűjtött hulladéknak a 95, az Egyesült Államokban gyűjtöttnek a 70 százalékát szállították hajón a távol-keleti országba. A nagy üzlet kölcsönösen előnyös volt: olcsó volt a szállítás, mert így a kínai árukat szállító hajók rakterét a hazafelé vezető útra is ki tudták használni. Kínában olcsó volt a munkaerő, a környezetvédelmi előírások lazák – az országnak pedig nagy szüksége volt újrahasznosítható műanyagokra. Peking 2018 januárjában döntött úgy, hogy megtiltja a műanyag- és egyéb hulladékanyagok behozatalát. Az óriási mennyiséggel a feldolgozók már nem tudtak megbirkózni, ugyanakkor egyre nagyobb méreteket öltött a környezetszennyezés. A műanyag csomagolás ráadásul egyre sokrétűbb lett, színekkel, adalékokkal, vegyes összetétellel, ami továbbnehezíti az újrafeldolgozást. Kína már csak a 99,5 százalék tisztaságú anyagokat veszi át, s ezt a feltételt a legtöbb szállító nem tudja teljesíteni. Kína a vegyes papírhulladék importját is harmadára csökkentette, az alumínium és az üveg újrafeldolgozását az új rendelkezések kisebb mértékben érintik.

A világ műanyag-hulladékának még a kínai tilalom előtt is csak 9 százalékát dolgozták fel újra, míg 12 százalékát elégették. A többit talajfeltöltésre használták, vagy egyszerűen kidobták, így bekerülhetett a folyókba és az óceánokba. Az elmúlt 60 évben több mint 8 milliárd tonnát tett ki a szinte elpusztíthatatlan plasztik mennyisége, s az egyre tovább nő. Kína kilépésével a probléma még sokkal súlyosabbá válik.

Szakemberek megítélése szerint a következő tíz évben 111 millió tonna műanyag-hulladéknak kell helyet találni. Az országok azonban, amelyek e mennyiség legalább egy részének feldolgozását vállalnák, elsősorban dél-ázsiaiak. Azok nem rendelkeznek a feladat megoldásához szükséges infrastruktúrával, amit többen már fel is ismertek, és lecsökkentették az importot. A legtöbb európai hulladék most Indonéziába, Törökországba, Malajziába és Vietnamba kerül. Ausztrália már 1,3 millió tonnányi újrahasznosítható hulladékkal birkózik, amely eredetileg Kínába ment volna.

A kényszerhelyzetben Európában is előretör a hulladékok égetése. Nagy-Britanniában például tavaly csaknem 11 millió tonna hulladékot égettek el erőművekben, szemben az előző évi 665 000 tonnával, írta a piacesprofit.hu. 

Ajánlott tartalom

Kiemelt segítséget kap három vármegye a zöld átálláshoz

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz (Kehop plusz) forrásaiból mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására - jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kedden Egerben.