Kincsen ülünk, elpancsoljuk – a geotermikus energiáról

Magyarország területének hetven százalékán található felhasználható termálvíz, aminek megfelelő felhasználása olcsóbb és környezetbarátabb lenne, mint a nem megújuló energiaforrások pazarlása.

A fürdőkön kívül azonban elenyésző azoknak a beruházásoknak a száma, amik Magyarország egyik legnagyobb természeti előnyét használnák. Erősebb lobbira és a jogi háttér tisztázására lenne elsősorban szükség a hatalmas potenciál kellő kihasználásához – mondta Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus a Rádió Orient műsorában. Mádlné Szőnyi Judit a hidrogeológusok világkonferenciájáról érkezett a rádió stúdiójába, amelyet Kanadában rendezték meg. Elmondta, a nem kedvező geotermikus tulajdonságokkal rendelkező országban erőműveket terveznek, és nagy forrásokat fordítanak kutatásokra, míg Magyarországon, ahol az adottságok kitűnőek, a geotermikus energia nagy részét elpazaroljuk, és nem tesszük meg a szükséges erőfeszítéseket a felhasználására, írja az orientpress.hu. A hidrogeológia a Föld felszíne alatt lévő vizekkel foglalkozó tudományág, tudósai azt kutatják, a felszín alá kerülő víz hogyan mozog tovább, hogyan kerül vissza ismét a víz körfogásába. A geotermia a tudomány azon ága, ami speciálisan a felszín alatti vizek magas hőjét és ennek energetikai kihasználhatóságát figyeli. A felszínre visszajutó víz magas hője általában felhasználás nélkül elvész – mutatta be tudományágának feladatát a szakember. Geotermikus kihasználhatóság tekintetében azok a területek a legkedvezőbbek, amik lemezszegélyek találkozásánál fekszenek (itt általában vulkáni tevékenység is megfigyelhető, a hőmérséklet 300 Celsius fokkal emelkedik egy kilométeren belül a földkéregben). Magyarország nem tartozik ebbe a körbe, de adottságaink jók, az unión belül csak Franciaország és Olaszország rendelkezik hasonló geotermikai potenciállal.

A közvetlen hőhasznosítás terén hagyományosan jól állunk, ám a bonyolultabb, vagy nagy anyagi beruházásba kerülő energetikai rendszerek nagyon ritkák, és nincs megfelelő állami támogatottságuk-emelte ki í rádió vendége és hozzátette: a hő hasznosításához hőre, tározóra és közvetítő közegre van szükség. A természetes rendszerek alapja, közvetítő közege a víz, más megoldások nem természetes rendszerekkel dolgoznak, ahol a közvetítő közeg mesterséges. A világ bármely részén elérhető négy-öt kilométeres mélységben a forró kőzet hőenergiája. Kihasználásához két kút segítségével vizet juttatnak a kőzetrétegbe, majd felszínre szivattyúzzák azt. Ilyen erőművek létesítéséhez a legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezünk Európában, főként a keleti országrész, ahol a mélyben gránitkőzet található. A másik lehetőség az aljzatban található nagy mészkőtestek felhasználása lenne: ezek a tömbök, szerkezetüknél és lokációjuknál fogva nagy mennyiségű forró vizet tárolnak. Példaértékű a hódmezővásárhelyi közműrendszer, ahol a beruházások után két és fél millió köbméter földgáz elégetését spórolják meg évente, az önkormányzat energetikai költségvetésének ötven százalékát spórolva meg ezzel. Ilyen átalakításokat több száz településen lehetne végezni az országban, ehhez azonban a készletek alapos, tudományos igényű felmérésre, és pályázatok kiírására, anyagi forrásra lenne szükség.

Az ország területének hetven százalékán találunk feltárható termálvizet (harminc Celsius foknál melegebb vizet). Általában fürdési célra, néhol épületek fűtésére használjuk, azonban energetikai hasznosítása nem fejlődött megfelelő mértékben. A termálfürdőket például mindenhol érdemes lenne vízzel fűteni, és hőszivattyúkat felállítani, azonban már a jogszabályi háttér is bonyolult és áttekinthetetlen. A termálvíz energetikai hasznosítása az energetikai, víz,- és környezetvédelmi és bányászati hatóság hatáskörébe tartozik egyszerre. Érdemes lenne egy új energetikai törvényben gondolkozni, és állami támogatással segíteni a geotermikus energia kihasználását, hiszen az unió tagjaként 2020-ra az energiahasználatunk húsz százalékának kell megújuló forrásból származnia, a geotermikus energia ebből öt százalékot is kitehetne a jelenlegi 0,42 helyett. Más nyersanyagokkal szemben a szén-dioxid-kvótánkat is csökkenthetnénk. A lehetőségek mellett azonban a megújulásra is oda kell figyelnünk. Tudományos módszerekkel kell feltérképezni az ország pontos vízkészletét, és megoldani a visszasajtolás problémáját: a felszínre hozott vizet felhasználás után vissza kell juttatni a kőzetrétegek közé, hogy a megújuló energiaforrás valóban újra megújulhasson – zárta javaslataival a beszélgetést a hidrogeológus szakértő.

Ajánlott tartalom

Megoldás a magas villanyszámlára: napelemes pályázat

November 28-án indul a napelemes pályázat második fordulója.

Nincs hozzászólás

  1. salamonpisti

    Érdekes, hogy a benne oldott anyagokkal nem szoktak számolni pedig nem is nagyon problémás szeparálni. Nátrium-karbonátról van szó aminek a gyárai meg kalcium-kloriddal szennyeznek, sokat be is zártak, fel is ment az ára. … A szeparáció keveseb energia mint a gyártása, egyébként is ….vagy az oldott szervesanyagot is el lehet ügyesen oxidálni és vagy 20-30 fokkal emelkedhet a víz hőmérséklete de jó ha a metán amire egyáltalán gondolni szoktak.
    …estleg lehetne úgy gondolkodni, hogy maga a terület mint energia forrás… pl alatta van egy 100 fokos termálvíz fenn meg gabonát termesztenek, a kettő együtt már lehet gazdaságos erőműnek is, a 100 fokos vizet tovább melegíteni a szalma eltüzeléssel 200 fokra. Önmagában a szalma sem lenne gazdaságos mert a szállítás, kezelés elrontja a hatásfokát és a víz is túl hűvös…. de pl 10-15 km re még el lehet vinni a szalmát, 100 fokos víz meg akad mindenhol… de nem tudom… át kelelne gondolni.-