Kiotó jövőjét vizsgálta az ENSZ

A minimális cél összehangolt éghajlatvédelmi szabályok megalkotása 2017-ig.

Két évvel meghosszabbítaná a 2012-ben lejáró kiotói egyezményben vállalt károsanyagkibocsátás-korlátozást az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Fontolgatja a 2008-tól érvényben lévő egyezmény ideiglenes kiegészítését is – derül ki az ENSZ egy tanulmányából. Megszakadnak ugyanis a kiotói törekvések, ha a két éven belül lejáró szerződés jövőjéről az aláíró felek között nem jön létre megállapodás, s azt nem ratifikálják. Márpedig az első kötelezettségvállalási periódus alatt megvalósult kibocsátáscsökkentések nem ellenőrizhetők. A fejlett országok azzal tudnak kártérítést teljesíteni, ha a szegényebb államokban üvegházgáz-kibocsátást csökkentő projektekbe fektetnek be. Ezek a hitelek a világ legnagyobb emissziókereskedelmi piacának – az uniósnak – a programjában való megfelelésre használhatók – állapítja meg a tanulmány. A globális klímatárgyalások 2017-ig vagy 2020-ig próbálnak kibocsátási célokat meghatározni, de legalábbis összehangolt nemzeti éghajlatvédelmi szabályozást kialakítani.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.