Egy kanadai egyetemista csoport 20 perces dokumentumfilmet forgatott a hatalmas mennyiségű Észak-Amerikából induló, újrahasznosítani küldött e-hulladékról.

Kisdokumentumfilm az e-hulladék vándorlásáról

Egy kanadai egyetemista csoport 20 perces dokumentumfilmet forgatott a hatalmas mennyiségű Észak-Amerikából induló, újrahasznosítani küldött e-hulladékról.

Útjuk Ghánába, Indiába és Kínába vezetett, ahol gyerekek és felnőttek kutatnak a leamortizált alkatrészek között néhány eladható darab valamint a nemesfémek után.

Allison Cross a csapat tagja rövid interjút adott a forgatási élményekről a Discovery Company portáljának.
Miért döntöttetek úgy, hogy az e-szemét útjáról forgattok filmet?

Mivel ez egy sokrétű és globális probléma, tökéletes témát biztosított ahhoz, hogy a csapat minden tagja egyenlő mértékben kivegye részét a munkából és kreatív ötleteit megvalósítsa. A vancouveri kikötőt rendszeresen, e-hulladékkal megrakott konténereket szállító hajók hagyják el, így a hozzánk közeli West Coast tökéletes helyet biztosított a kutatás megkezdésére, és a bőséges adatgyűjtésre. Lényeges szempont volt továbbá, hogy az e-szemét nagy része, a számítógép alkatrészek, a televízió készülékek jól látható hulladékok, így a téma filmes környezetben is jól működhetett. Az észak-amerikai közönség figyelmére is számítottunk, mivel most már minden háztartásban vannak ilyen készülékek, mégis kevesen tudják, mi történik ezekkel kiszelektálásuk után.

Ghána

Milyen hatásai lehetnek az egészségre és a környezetre a fejlődő országokba került hulladéknak?

Az egyik nagy probléma, hogy nem megfelelően kezelik ezeket az anyagokat, sem alkalmas tárolóhely sem professzionális védőfelszerelés nem áll rendelkezésre. Az elektronikai berendezések sok káros anyagot tartalmaznak, például ólmot, valamint nemesfémeket, mint a réz vagy az arany. Utóbbiak a legértékesebb megélhetési forrás az alkatrészek közt guberálóknak. Elégetik a felesleges részeket, hogy hozzájussanak mindenféle óvintézkedés nélkül. A toxikus anyagok és különböző kemikáliák beszivárognak a talajba, ezáltal hosszútávon szennyezve a vizet, azonban ezek a toxinok az egészségre is ártalmasak, rákot, bőrallergiát, kiütéseket és neurológiai problémákat okozhatnak nemcsak a telepen keresgélők és dolgozók között, hanem a környező településeken élők körében is.

Te Kínába utaztál a kutatás során. Mi volt a legfontosabb felfedezésed a témában?

Mielőtt megérkeztem már tanulmányoztam a témát, és jól tudtam, hogy az észak-amerikai e-hulladék útja itt ér véget. Az azonban mégis megdöbbentett milyen közvetlen és jól látható módon történik ez. Hong Kongban forgattam, amikor egy óriási üres tintapatron szállítmány érkezett, a zsákokon vastag betűkkel fel volt tüntetve a „feladó”: Georgia, US. Azon lepődtem meg, milyen egyszerű és természetes, hogy mindez a szemét ide ömlik.

Kína

Az egész munka során mi volt a legmeglepőbb élményed?

A felfedezés, milyen könnyű információhoz jutni. Még Ghánában vettünk pár használt hard drive-ot, melyeket hazatértünk után analizáltunk és az amerikai hadseregnek is szállító, Northrop Grumman vállalat bizalmas információit találtuk az egyiken. Megdöbbentő, hogy milyen egyszerűen lehet védettnek hitt adatokhoz jutni.

A Ghana: Digital Dumping Ground című dokumentumfilm alább tekinthető meg.

Ajánlott tartalom

Átadták Magyarország legerősebb szuperszámítógépét Debrecenben

Átadták Magyarország legerősebb szuperszámítógépét pénteken Debrecenben: a Komondor nevű berendezést a Debreceni Egyetem (DE) Kassai úti campusán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) szuperszámítógép központjában helyezték üzembe.