Környezettudatosság ide, zöld szemlélet oda, a fejlettebb országok toronymagasan vezetik a legnagyobb szennyezők listáját. Az egy autóra jutó széndioxid-kibocsátás Németországban, Svédországban és Svájcban még mindig 150 g/km fölött van.

Kisebb autó helyett inkább szelektíven gyűjtünk

Környezettudatosság ide, zöld szemlélet oda, a fejlettebb országok toronymagasan vezetik a legnagyobb szennyezők listáját. Az egy autóra jutó széndioxid-kibocsátás Németországban, Svédországban és Svájcban még mindig 150 g/km fölött van.

Az emberi természet nehezen változik: a tehetősebb európaiak egyszerűen belebetegednének a gondolatba, hogy kisebb autóba üljenek, ehelyett inkább otthoni szelektív hulladékgyűjtéssel és energiatakarékos izzókkal nyugtatják a lelkiismeretüket. Persze ez is valami, de elég egy pillantást vetnünk a reggeli berlini csúcsforgalomban araszoló autótömegre, és máris kiderül, hogy van még mit változtatni szemléletünkön. Meglepő tény derül ki a JATO legfrissebb, 21 európai országot felölelő tanulmányából: 2010-ben a kontinens leginkább környezettudatos autóvásárlói a portugálok voltak, akik a tavalyi újautó-eladási statisztikák szerint 130 g/km alá szorították autóik széndioxid-kibocsátását. Most persze kellemesen megdicsérhetnénk a portugálokat, és követendő példaként állíthatnánk őket Európa elé, de félő, hogy nem az elhivatott környezetbarát szemlélet terelte őket a kisebb és takarékosabb autók felé, hanem a fenyegető államcsőd. Ennek fényében sokkal komolyabbnak tűnik a franciák és a dánok 130,8 illetve 131,8 g/km-es értéke, és még szomorúbbnak Németország, Svédország és Svájc teljesítménye; e három ország polgárai az elmúlt évben következetesen olyan autókat választottak, amelyek CO2-kibocsátási átlaga meghaladta a 150 g/km határértéket.


Ha összeurópai szinten szemléljük a széndioxid-kibocsátást, akkor azt tapasztaljuk, hogy az tavaly 5 g/km-rel csökkent. A statisztika azonban megtévesztő, mert míg néhány ország tényleg nagyot lépett előre e téren, addig Kelet-Európa igencsak rontja az átlagot: a Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában eladott új autók CO2-terhelése öt év alatt mindössze 10 g/km-rel mérséklődött. A JATO jelentése az autógyártókat is értékeli termékeik súlyozott CO2-kibocsátása szerint. A lista élén továbbra is a Fiat áll, bizonyítva, hogy az alacsony emisszióhoz néha nem alternatív hajtás kell, hanem apró motorokkal hajtott kiskocsik. A Toyota került a második helyre – és itt már tényleg sokat számított a hibrid hajtás széles körű bevezetése –, a dobogó harmadik helyét pedig a Seat foglalja el. A JATO egyébként arra figyelmeztet, hogy a közeljövőben ez a sorrend jelentősen megváltozhat, hiszen a következő években mindennapossá válhatnak azok a fogyasztáscsökkentő csúcstechnológiák, amelyeket mostanában egymás után mutatnak be az autógyárak.

Ajánlott tartalom

Visszaesett az elektromos autók globális eladása, Európa mégis rekordot döntött

Két százalékkal csökkent az elektromos autók globális eladása szeptemberben.