Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Környezettudatosság ide, zöld szemlélet oda, a fejlettebb országok toronymagasan vezetik a legnagyobb szennyezők listáját. Az egy autóra jutó széndioxid-kibocsátás Németországban, Svédországban és Svájcban még mindig 150 g/km fölött van.
Az emberi természet nehezen változik: a tehetősebb európaiak egyszerűen belebetegednének a gondolatba, hogy kisebb autóba üljenek, ehelyett inkább otthoni szelektív hulladékgyűjtéssel és energiatakarékos izzókkal nyugtatják a lelkiismeretüket. Persze ez is valami, de elég egy pillantást vetnünk a reggeli berlini csúcsforgalomban araszoló autótömegre, és máris kiderül, hogy van még mit változtatni szemléletünkön. Meglepő tény derül ki a JATO legfrissebb, 21 európai országot felölelő tanulmányából: 2010-ben a kontinens leginkább környezettudatos autóvásárlói a portugálok voltak, akik a tavalyi újautó-eladási statisztikák szerint 130 g/km alá szorították autóik széndioxid-kibocsátását. Most persze kellemesen megdicsérhetnénk a portugálokat, és követendő példaként állíthatnánk őket Európa elé, de félő, hogy nem az elhivatott környezetbarát szemlélet terelte őket a kisebb és takarékosabb autók felé, hanem a fenyegető államcsőd. Ennek fényében sokkal komolyabbnak tűnik a franciák és a dánok 130,8 illetve 131,8 g/km-es értéke, és még szomorúbbnak Németország, Svédország és Svájc teljesítménye; e három ország polgárai az elmúlt évben következetesen olyan autókat választottak, amelyek CO2-kibocsátási átlaga meghaladta a 150 g/km határértéket.
Ha összeurópai szinten szemléljük a széndioxid-kibocsátást, akkor azt tapasztaljuk, hogy az tavaly 5 g/km-rel csökkent. A statisztika azonban megtévesztő, mert míg néhány ország tényleg nagyot lépett előre e téren, addig Kelet-Európa igencsak rontja az átlagot: a Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában eladott új autók CO2-terhelése öt év alatt mindössze 10 g/km-rel mérséklődött. A JATO jelentése az autógyártókat is értékeli termékeik súlyozott CO2-kibocsátása szerint. A lista élén továbbra is a Fiat áll, bizonyítva, hogy az alacsony emisszióhoz néha nem alternatív hajtás kell, hanem apró motorokkal hajtott kiskocsik. A Toyota került a második helyre – és itt már tényleg sokat számított a hibrid hajtás széles körű bevezetése –, a dobogó harmadik helyét pedig a Seat foglalja el. A JATO egyébként arra figyelmeztet, hogy a közeljövőben ez a sorrend jelentősen megváltozhat, hiszen a következő években mindennapossá válhatnak azok a fogyasztáscsökkentő csúcstechnológiák, amelyeket mostanában egymás után mutatnak be az autógyárak.