Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Száz év alatt eljutottunk oda, hogy évi átlagban 50 milliméterrel kevesebb csapadékot kap az ország, ami sokkal kevesebb, mint amennyi vizet a növényeknek szükséges. A Debreceni Egyetemen új öntözési módszertanon dolgoznak, hogy alkalmazkodni lehessen a klímaváltozáshoz.
Nagyjából másfél évnyi szárazság után most télen lett ismét kellően nedves a talaj Magyarországon, sőt a több mint tízezer hektárnyi belvíz azt jelzi, kezd sok is lenni a jóból. A felmelegedés önmagában még nem veszélyezteti a növénytermesztést Magyarországon. Sokkal problematikusabb azonban a mezőgazdaság számára az, hogy a klímaváltozással növekednek a hőmérsékleti és vízgazdálkodási szélsőségek, és a hőmérsékletemelkedés mellett jelentősen csökken a csapadék. “A csapadék száz év alatt mintegy 50 millimétert csökkent évi átlagban, főként az ország középső és déli területein, ami rendkívül nagy a növények vízigényéhez képest” – mondta Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának elnöke. “Egyre hosszabbodnak a csapadék nélküli időszakok és válnak gyakoribbá az aszályos évszakok. Az aszály, a súlyos vízhiány gazdasági katasztrófával ér fel a növénytermesztésben és a kertészetben egyaránt. Az elmúlt tíz évet vizsgálva megállapítható, hogy az átlagosan 25-30 százalékos termésingadozás elsősorban a kiszámíthatatlan csapadékellátottság következménye.”
A globális felmelegedés szárazságot, a szárazság pedig fokozott párolgást okoz, amely a Föld vízkészleteinek jelentős hányadát csökkenti. A Föld teljes vízkészlete 2 milliárd köbkilométer. A vízkészlet 97,5 százaléka sós- és 2,5 százaléka édesvíz. Hasznosítani csak a csapadék formájában a szárazföldre lehulló mennyiséget lehet. A csapadék mennyisége globális átlagban csupán évi 6000 köbméter/fő és ennek is csak egy része hasznosítható, évente 2000 köbméter/fő. Ez a mennyiség jelenleg egy ember éves vízigényének majdnem háromszorosa. A népesedés, a klímaváltozás és a gazdasági fejlődés következtében azonban nő a vízigény: Kínának és Indiának például két-háromszorosára nőhet a vízigénye, amely jelenleg évi átlagban 700 köbméter/fő. A WHO 2010-es adatai szerint 1,2 milliárd ember nem jut megfelelő ivóvízhez. Az egy főre jutó ivóvízkészlet a következő két évtizedben a harmadára csökken. Az UNESCO 2010-ben közzétett álláspontja szerint, ha a jelenlegi trendek (drasztikus klíma- és ökológiai változások, népességnövekedés, nagyfokú urbanizáció) folytatódnak, 2050-ben legalább 48 országban több mint kétmilliárd ember jelentős vízkorlátozással lesz kénytelen szembenézni.
A teljes cikk itt olvasható.
2010-ben például 1000 mm feletti csapadék volt jellemző országszerte. Mint 2004-ben, már majdnem a Balatonhoz vezették a Rábát, következő évben meg kiöntött a Balaton körüli összes patak/folyó. Természetesen egyetértek az öntözés szükségességével, az évente 50 mm-rel kevesebb csapadékkal nem (elég utánanézni az OMSZ adataiban). Egy termelőnek ha-onként honnan lesz öntözőrendszerre több millió Ft-ja?