Kiváltható a műtrágya? Megtermékenyíti a talajt a biogázüzem mellékterméke

A Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárában működő üzemben a biogáz előállítása során egy másik értékes anyag is keletkezik az eljárás melléktermékeként: a tápelemekben gazdag fermentlé.

A biogáz gyártásával párhuzamosan emelkedő fermentlé-mennyiség miatt a Magyar Cukor Zrt.-nek egy gazdasági alapokra helyezhető és környezetileg fenntartható megoldást kellett találnia. A kaposvári biogáz üzemben keletkezőhöz hasonló fermentlének a mezőgazdasági felhasználása bevett gyakorlat, ezzel az eljárással értékes tápelemek kerülhetnek vissza a talajba. A fermentlé összetétele biogáz-üzemenként eltérő, a Kaposváron képződő fermentlé jelentős mennyiségű káliumot, nitrogént, cinket és bórt tartalmaz, így felhasználásával jelentős mennyiségű műtrágya váltható ki, tudtuk meg a Horváth Zoltántól, a Magyar Cukor Zrt. vízgazdálkodási- és környezetvédelmi vezetőjétől.

– Természetesen a mértékletesség – mint a többi trágyánál, például az istállótrágyánál – itt is fontos, hiszen kontroll nélküli alkalmazása akár vissza is üthet. Ezért kijuttatása csak engedély birtokában történhet, talajvédelmi terv alapján – mondta Horváth Zoltán. – A terv készítésekor a fermentlé és a talaj laboratóriumi vizsgálatainak birtokában szakértő határozza meg a területenként kijuttatható mennyiséget, ami vetett kultúrától és területtől függően általában hektáronként 30-50 köbméter. Ennek a tervnek alapján adja ki a Kormányhivatal a kijuttatási engedélyt. A fermentlében lévő tápanyagok hektáronként 50-100 ezer forint értékű műtrágyát válthatnak ki, figyelembe véve, hogy a benne lévő tápelemek nem azonos ütemben hozzáférhetőek a növények számára, mint a műtrágyák. 2016-ban közel 20000 köbméter fermentlét hasznosítottak mezőgazdasági területeken. A logisztikai költség miatt elsősorban Kaposvár 25 kilométeres környezetében lévő területek művelőit keresték meg, és ez az újfajta, visszaforgatott természetes tápanyagforrás azonnal komoly érdeklődésre talált.

– Eddig már tucatnyi üzemmel kezdődött meg az együttműködés, kiemelt partnerünk a Kaposvári Egyetem, mellyel közösen egy a fermentlé hozamnövekedést okozó hatásainak vizsgálataira irányuló kísérleti projektet is indítottunk – folytatta Horváth Zoltán.

– A kijuttatás a termőföldre kétféle módon történhet: locsolással, egy 18 méter munkaszélességű csőfüggönnyel, közvetlenül a növény tövéhez, illetve injektorral 10 centi mélyen közvetlenül a gyökérzónába. Jellemzően a csőfüggönyös módszer esetén a tavaszi vegetációs időszakban, az injektálás viszont ősszel a tarlókba történik. Az engedélyeinkben kiemelt szerepet kapott a lakossági szagterhelés minimalizálása, ezért az érintett települések jegyzőit előzetesen tájékoztattuk. A lakott területektől való védőtávolságokat is figyelembe veszi a kijuttató cég. 2016-ban nem érkezett ilyen jellegű lakossági panasz. Az idén a területek engedélyezése tovább folyik, hogy a kijuttatott fermentlé mennyiségének növelése se okozzon műszaki problémát. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.