Az országoknak a globális gazdaság ösztönzésére szánt összegek legalább 20 százalékát kellene a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítaniuk - hangzott el a Zöld gazdaságélénkítés címmel tartott szakmai szemináriumon, pénteken Budapesten. A fórum előadói egybehangzóan arra figyelmeztettek, hogy a globális klímaváltozás egyre fenyegetőbb káros hatásai mindenkitől azonnali lépéseket követelnek, ezek elmaradásával ugyanis visszafordíthatatlanná is válhat a Föld éghajlatának felmelegedése.

Kizárólag azonnali lépésekkel állítható meg a klímaváltozás

Az országoknak a globális gazdaság ösztönzésére szánt összegek legalább 20 százalékát kellene a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítaniuk – hangzott el a Zöld gazdaságélénkítés címmel tartott szakmai szemináriumon, pénteken Budapesten. A fórum előadói egybehangzóan arra figyelmeztettek, hogy a globális klímaváltozás egyre fenyegetőbb káros hatásai mindenkitől azonnali lépéseket követelnek, ezek elmaradásával ugyanis visszafordíthatatlanná is válhat a Föld éghajlatának felmelegedése.

Greg Dorey budapesti brit nagykövet megnyitó beszédében aláhúzta: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra átállás a recesszióból való kilábalás legfontosabb módja lehet. Ez a megoldás fenntartható növekedést biztosíthat a beruházásoknak az állami és a magánszektorban, valamint a munkahely-teremtésnek. Hozzátette: a fosszilis energiahordozók arányának csökkentésével az energiabiztonság is növelhető.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint a jelenlegi helyzetben nem szabad lineárisan, kizárólag az időben legközelebb eső problémára koncentrálni, hanem egyszerre kell megtalálni a gazdasági válságból kivezető utat és a zöld gazdaságot megvalósító tényleges változtatásokat. Hosszú távon fájdalmas következményekkel járhat, ha nem indítjuk el minél hamarabb, vagyis akár már holnap a szükséges lépéseket – mutatott rá az ombudsman.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke egyebek mellett azt emelte ki, hogy a klímaváltozás veszélye nem új téma a magyar közbeszédben, hiszen már Madách Imre is felvetette 1862-ben írt drámájában, Az ember tragédiájában. Alex Bowen, a London School of Economics and Political Science professzora hangsúlyozta: jelenleg pontosan nem lehet meghatározni a klímaváltozás okozta pontos társadalmi, gazdasági, és környezeti károkat, de az biztos, hogy a felmelegedés bolygónk minden egyes lakójának életét nagyon negatívan befolyásolná – hangsúlyozta. Kiemelte: hatalmas probléma, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatására rendkívüli mértékben, világszerte megközelítőleg mintegy 20 százalékkal visszaesett a megújuló energiaforrásokba irányuló befektetések mértéke. Ezt az ipari teljesítmény visszaesésével – átmenetileg – csökkenő károsanyag-kibocsátás sem ellentételezi – fűzte hozzá.

A zöld gazdaságélénkítés érdekében a szakember a fiskális gazdaságpolitika térnyerését, vagyis az állami adók, kiadások és beruházások növelését szorgalmazta, szemben az elmúlt években uralkodó monetáris gazdaságpolitikával. Alex Bowen úgy látja, hogy a pénzügyi aktivisták ideje jött el, az országoknak pedig a globális gazdaság ösztönzésére szánt összegek legalább 20 százalékát kell a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítaniuk. Megjegyezte: a felmelegedés megakadályozása érdekében fontos szerep hárulhat még a jelenleg szintén válságban lévő szén-dioxid-kvóta kereskedelemre, illetve a különböző környezetvédelmi adókra.

Ajánlott tartalom

AM: gazdaközpontú agrárpolitikára van szükség Brüsszelben

Szakítani kell azzal a téves meggyőződéssel, hogy a mezőgazdaságra és a gazdákra a klímaváltozás okozójaként tekintenek; épp ellenkezőleg, ők a megoldás részei kell hogy legyenek - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az EU agrár-élelmiszernapok konferencián kedden Brüsszelben, az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.