Az Olaszországban és Spanyolországban ma születő gyerekek hét Celsius-fokkal magasabb nyári hőmérsékleteket tapasztalhatnak idős korukra, 2080-ra – figyelmeztetett az Európai Környezetvédő Hivatal (EEA) kedden.
Az ENSZ Klímaváltozási Konferenciájához kapcsolódva az Európai Unió szervezete felhívta a figyelmet arra, hogy a hőhullámok miatt nőhet a halálozások száma, déli termésfajtákat – többek között a szőlőt – északabbra kell majd költöztetni, és olyan jellegzetes növények tűnhetnek el, mint a havasi gyopár. “Európa-szerte láthatjuk az éghajlatváltozás jeleit – fogalmazott Jacqueline McGlade, az EEA igazgatója a hivatal Európa környezeti állapotáról ötévenként készített jelentés közzététele alkalmából. – Néhány faj már most a túlélésért küzd”.
Az EEA előrejelzése szerint az alpesi gleccserek évtizedeken belül elolvadnak, az északi országokra 20 százalékkal több csapadék zúdul az évszázad végére – a déliek ugyanennyivel kevesebb csapadékot kaphatnak -, és 2080-ra kétszeresére nő a 40,7 foknál magasabb hőmérsékletet hozó napok száma a Földközi-tenger partjainál.
“Addigra a most születő gyerekek hetvenes és nyolcvanas éveiket tapossák majd, és hozzá kellett szokniuk az emelkedő hőmérsékletekhez” – jegyezte meg McGlade.
A hivatal szakértői szerint a 21. század végére évente 140 ezer ember halálát okozhatják a hőhullámok, ami kétszerese az Európát 2003-ban sújtó hőhullám áldozatai számának.
McGlade úgy véli, évtizedek múlva az lesz a kérdés, hogy ivóvízként vagy öntözésre használják-e a vizet. “Néhány országban manapság is a mezőgazdaság viszi el a területekre érkező víz 80 százalékát” – mutatott rá.
Az EEA jelentése figyelmeztető megállapításokat tartalmaz Európa arktiszi vidékeire vonatkozóan is. Az utóbbi három évből származó adatok “azt mutatják, hogy a sarki jégtakaró a modellezéseknél sokkal gyorsabban olvad” – fejtette ki az igazgató. Mint hozzátette, a permafroszt területeken tapasztalható olvadás már most gondot okoz e régiók lakóinak: utak mennek tönkre, és jelentős változások zajlanak. Európa hőmérséklete a globális átlagot – 0,7 fokot – meghaladó léptékben emelkedett, az átlaghőmérséklet jelenleg 1,3 fokkal magasabb az 1850 és 1899 közötti átlagnál.
“Ha a Földközi-tenger térségében fekvő országok nem oldják meg elsősorban a vízproblémát, generációknak kell más helyre vándorolniuk, hogy biztosítsák maguknak az élelmet és a munkát” – mondta az igazgató.