Klímacsúcs – Kutatók szerint kevés figyelmet kapnak a kártevő rovarok

A jelentős mezőgazdasági károkat okozó betolakodó kártevők témája kevés figyelmet kap a jelenleg folyó cancúni klímacsúcson, annak ellenére, hogy a jelenség szorosan összefügg a klímaváltozással – érvelnek kutatók.

Az éghajlat változása következtében a kártevő rovarok megtelepedhetnek olyan területeken is, ahol azelőtt nem voltak jelen, tetemes károkat okozva az állatállományban és a haszonnövényekben, sőt a malária és más betegségek révén az emberi egészségben is. Az invazív kártevők egyik legismertebb példája egy fenyőket megtámadó észak-amerikai bogárfaj, amely az enyhébb telek miatt egészen Wyomingig és Kanadáig húzódott fel, ahol a ragadozók hiánya miatt elszaporodott, és dollármilliárdos károkat okozott a faállományban. A kártevők révén csökkent az erdők széndioxid-elnyelő képessége is, ami tovább gyorsítja a felmelegedést.

Azonban nemcsak az emelkedő hőmérséklet, hanem az enyhébb telek is okozhatják egy-egy faj terjeszkedését. Mint James Maclachlan, a davisi Kaliforniai Egyetem kutatója rámutatott, az európai juh- és szarvasmarha-állományban jelentős pusztulást előidéző hurutos lázat egy olyan szúnyogféle terjesztette, amely a Közel-Keletről és Észak-Afrikából homokviharok révén sodródott Európába, majd a helyi szúnyogfélék átfertőzésével egészen Norvégiáig juttatta a betegséget. A klímaváltozással márpedig várhatóan egyre gyakoribbak lesznek a hasonló viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek.

“A betolakodó fajok kérdését teljesen figyelmen kívül hagyják a mexikói ENSZ-tárgyalásokon” – hangsúlyozta A. G. Kawamura kaliforniai mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter Cancúnban. Elmondása szerint a kutatók el szeretnék érni, hogy újra napirendre tűzzék a behatoló rovarok, baktériumok és növények témáját, és jövőre, a dél-afrikai Durbanben megrendezendő ENSZ-klímacsúcson már kiemelt helyen kezeljék a károkozók problémáját.

Ajánlott tartalom

Magyar találmány a világ első szennyvíz újrahasznosításából készült tisztítószere

Egy magyar mérnökcsapat rájött, hogy nemcsak biogáz nyerhető ki a szennyvízből, hanem ecetsav is, amelyre a háztartási tisztítószerek nagy része épül, a felfedezésből késztermék lett. Erről a magyar találmányról beszélgetett Áder János korábbi államfő Taxner György vízépítő és szennyvíztisztítási szakmérnökkel a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.