Klímacsúcs – Tudósok jegyrendszert vezetnének be az ipari országokban

A globális felmelegedés olyan mértékű veszélyt jelent az emberiségre, hogy klímakutatók a II. világháború idején érvényben lévő jegyrendszerhez hasonló bevezetését szorgalmazzák az ipari államokban a karbonkibocsátás csökkentésére a brit tudományos akadémia folyóiratában.

A társaság Philosophical Transactions című lapjában a világ néhány legnagyobb tiszteletben álló intézményének – így az Oxfordi Egyetemnek és a brit meteorológiai kutatóintézetnek – fizikusai és kémikusai vélekednek úgy, hogy a globális felmelegedés elleni jelenlegi tervek nem elegendők.
Amennyiben a károsanyag-kibocsátás nem csökken meredeken a következő tíz évben, a felmelegedés mértéke 2060-ra meghaladhatja a négy Celsius-fokot áradásokat, aszályt és tömeges elvándorlást okozva – hangsúlyozzák a szakemberek az ENSZ jelenleg is zajló cancúni Klímaváltozási Konferenciája kapcsán.
A tudósok egyike, Kevin Anderson, az éghajlatváltozást kutató Tyndall Centre igazgatója szerint a kibocsátás szükséges lefaragásának egyetlen módja – miközben a szegény országoknak lehetővé teszik a növekedést -, hogy a fejlett országokban visszafogják a gazdasági fejlődést az elkövetkező húsz évben. Ez drasztikus változást eredményezne az életmódban, az ipari országok lakói kevesebb “karbonintenzív” árut és szolgáltatást – például hosszú távú repülő- és autóutat – vásárolhatnának.

Azt Anderson is elismeri, “nem lenne egyszerű” rábeszélni az embereket, hogy csökkentsék fogyasztásukat – írja a The Daily Telegraph című brit lap.
A professzor szerint a politikusoknak fontolóra kellene venniük a jegyrendszer bevezetését, csakúgy, mint a válságos időkben, többek közt az 1940-es években. Ebbe Anderson az áramszolgáltatás korlátozását is beleérti, vagyis az emberek rá lennének kényszerülve a fűtés letekerésére, a világítással való spórolásra, valamint arra, hogy a “régi elektromos modelleket” – egyebek közt a frizsidereket – hatékonyabb eszközökkel váltsák fel. A külföldről érkező, valamint a nagy energiaszükségletű gyártást igénylő árukból is kevesebb lenne.
A szakember kitart véleménye mellett, miszerint a fejlődés visszafogása nem feltétlenül járna együtt az életszínvonal stagnálásával vagy éppen romlásával – csak egyszerűbb megoldásokra van szükség. Példaként említi a tömegközlekedés használatát, vagy azt, hogy a fűtésgomb felcsavarása helyett az emberek húzzanak pulóvert. “Tíz éve sokkal kisebb volt a kibocsátás, mégis megvoltunk” – érvel.

A tavalyi, kudarccal végződött koppenhágai klímacsúcs után a felek – 194 ország küldöttsége – arra törekednek, hogy kötelező erejű megállapodást hozzanak tető alá a felmelegedés két Celsius-fok alatt tartásáról. Jelenlegi célkitűzés szerint az országok az 1990-es szinthez képest 50 százalékkal csökkentenék a kibocsátás mértékét.
Oxfordi fizikusok szerint azonban ez nem biztos, hogy elegendő. Myles Allen szerint amennyiben a kibocsátás nem csökken elég gyors ütemben, hajszálnyi hőmérsékletváltozás is túl gyors lehet az ökoszisztéma számára, hogy alkalmazkodjon a változásokhoz.

Ajánlott tartalom

Barangolást szerveznek Ipolytarnócon a föld napja tiszteletére

Miocén parki barangolást szerveznek április 20-án, szombaton az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen, a résztvevők bejárhatják a geológiai tanösvényt, és megemlékeznek a Globális Geoparkok Hálózatának 20 éves évfordulójáról is - közölte az MTI-vel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön.