Klímacsúcsról jelentjük

Kovács László kifejtette: az adópolitika segítségével a gazdaság valamennyi szegmensét, így a környezetvédelem területét is hatékonyan lehet szabályozni.  A Bizottság környezetvédelmi adócsomagja csökkentett adókulcsokkal kívánja megújuló energiaforrások felhasználására, s így kibocsátás csökkentésre ösztönözni a vállalkozásokat, míg a környezetszennyező megoldásokat magas adóteherrel szorítaná vissza – emelte ki az uniós biztos.

Hozzátette: a közösség álláspontja szerint a csökkentett áfakulcsok – a foglalkoztatási és szociális célok mellett – a klímavédelmi megoldásokra, így az energiahatékony berendezésekre és a megújuló energia építőipari alkalmazására is alkalmazhatók.

Molnár Csaba kifejtette: az energiafüggőség, az energiahordozók hosszú távon várható ismételt drágulása, és a klímavédelem adják az energiaszektor legfontosabb kihívásait.

A jelenlegi erőművi technológiák elavulásának köszönhetően 2020-ig mintegy 4.000-5.000 MW kiesésére lehet számítani Magyarországon, aminek pótlására új energiatermelési módszereket kell kialakítani – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette: Magyarország a megújuló energiaforrások részarányának 13 százalékos növelését vállalta az Európai Unió energiapolitikai és éghajlatvédelmi stratégiájában, a kormány “ambiciózus” terveiben azonban ennél nagyobb, akár 15 százalékos zöldenergia fejlesztés szerepel.

Gráf József kifejtette: Magyarországnak rendkívül kedvező ökológiai adottságai vannak a mezőgazdasági termelés minőségének és mennyiségének javítására, ehhez azonban alapvetően a globális kihívásokra válaszoló, gyakorlatorientált agrár kutatásfejlesztési rendszer kialakítására van szükség.

Az agrártárca vezetője előadásában álvitának nevezte a bioüzemanyagok körül kialakult diskurzust. Elmondása szerint Magyarország – a helyes arányok betartásával – meg tudja termelni azt a mennyiségű mezőgazdasági alapanyagot, amely az élelmiszerbiztonság veszélyeztetése nélkül képes fedezni az Európai Unió által előírt bioetanol felhasználást. Kiemelte: a jövőben a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az élővilág genetikai sokféleségének megőrzésére.

Szabó Imre kifejtette: a légkör felmelegedésének kérdése Magyarországon különösen fontos, hiszen a Kárpát-medence ökológiai egységét az európai átlagnál nagyobb mértékben érinti a klímaváltozás.   Hangsúlyozta: az éghajlatváltozás egyes jeleit – egyebek mellett a talajvíz süllyedését, valamint az elsivatagosodást – már jelenleg is érzékelni lehet az ország egyes területein.

A zöldtárca vezetője szerint Magyarország elsősorban az épületek energiahatékonyságának fokozásával, a megújuló energiaforrások növelésével, valamint a károsanyagokat “elnyelő”, úgynevezett “klímaerdők” telepítésével tehet a legtöbbet a negatív változások ellen.

Kiemelte: Magyarországot jelenleg az 1995-ös állapothoz képest 2012-ig 5 százalékos kibocsátás mérséklést előíró kiotói jegyzőkönyv kötelezi a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Emellett az országnak be kell tartania az Európai Unió felé tett, 2016-ig évente 1 százalékos energiatakarékosságot tartalmazó vállalást is – húzta alá.

Sztavrosz Dimasz kifejtette: az Európai Unió az egész világnak példát mutatott tavaly decemberben, amikor elfogadta, hogy 2020-ig  20 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást, valamint jóváhagyta az energiahatékonyságot előíró energiapolitikai és éghajlatvédelmi stratégiáját.

Hangsúlyozta: Brüsszel környezetvédelmi tervei szorosan összefüggnek az unió gazdaságélénkítő célkitűzéseivel is, hiszen a klímavédelmi stratégia egyebek mellett csökkenti az energiafüggőséget, és mintegy 700 ezer új munkahelyet hoz létre a megújuló energia szektorban.

A környezetvédelmi biztos szerint a globális megoldások mellett a lakosságnak is hatalmas szerepe van a klímavédelemben. Az emberek elsősorban hétköznapi szokásaik környezettudatosabbá tételével, és a fogyasztói preferenciáik változtatásával segíthetik az éghajlatváltozás elleni küzdelmet – fűzte hozzá.