Klímadepresszió helyett a megoldásokra fókuszál a Kék Bolygó podcast

Ne süllyedjünk klímadepresszióba, de beszéljünk a fenntarthatósági és környezetvédelmi problémákról és találjunk rájuk megoldást; ezt a célt szolgálja a Kék Bolygó podcast – mondta Áder János korábbi államfő a maga által indított podcastról, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnöke annak kapcsán beszélt erről, hogy századik adásához érkezett a műsor. A rendhagyó adásban Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója kérdezte Áder Jánost.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A volt államfő kifejtette, hogy a podcast indításával az volt a célja 2020 októberében, hogy a fenntarthatóság kérdéseivel és az arra adott válaszokkal minél több embert, különösen a fiatalokat meg tudja szólítani. Őket nagyon érdekli a téma és a podcast alkalmas arra, hogy ezt a korosztályt is elérjük vele – mondta. Az egyes adások tematikájának összeállításakor több szempontot is figyelembe vesznek, többek között a különböző, a fenntarthatósághoz kapcsolódó világnapokat, ünnepeket és rendszeresen szóba kerülnek aktuális témák is – ismertette a részleteket Áder János. Kiemelte, hogy a meghívott szakértőkkel többször foglalkoztak például az akkumulátorgyártással. Felidézte, hogy a műsorban áttekintették a leghatékonyabb és legmodernebb gyártási technológiákat, amelyeket Magyarországon is alkalmaznak. Ezzel kapcsolatban Áder János kiemelte a környezetvédelmi előírásokat, amelyeket Magyarország január 1-től ismét szigorított, és német megoldások alapján készült az új szabályozás.

A volt köztársasági elnök számára az elmúlt 99 podcast adásban a legmeglepőbb információ az úgynevezett patogénekhez kötődik. Mint mondta, a vírusok és baktériumok nagy részét a tudomány még nem ismeri, és a problémát az okozza, hogy az ember szűkíti ezen élőlények életterét. Ez mutációhoz vezethet, és akár megjelenhetnek emberre veszélyes törzsek is – mondta, ezért szorgalmazza a patogének megismerésére vonatkozó kutatások felgyorsítását. Szakemberekre hivatkozva hangsúlyozta, hogy mind lelkileg, mind egészségügyi és politikai szempontból is fel kell készülni egy lehetséges következő járványra, amelynek a súlyosságát előre nem lehet tudni. A legszomorúbbnak azt tartja Áder János, hogy a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás után, “a lelkesedés és nagy fogadkozások ellenére is” minden évben nőtt a szén-dioxid kibocsátás. Ma magasabb a szén-dioxid szint a levegőben, mint a párizsi megállapodás idején – mondta. Hozzátette, hogy a tendencia nem is változik meg a következő években. “A Föld termosztátját továbbra is húzzuk felfelé, melegítjük a bolygót és ezzel magunk alatt vágjuk a fát” – mondta. Hangsúlyozta, szomorúsággal tölti el, hogy miközben az emberiség ismeri a problémát, tudja, mit kellene tenni és még a politikai szándék is megvan hozzá, “mégsem érünk el a közösen kitűzött célhoz”.

A legreménykeltőbbnek azt nevezte, hogy a fenntarthatóság témakörében számos magyar vállalkozás rendelkezik jó megoldásokkal és szolgáltatásokkal, a Planet Budapest rendezvényein több mint száz ilyen cég mutatkozott be. Külön kiemelte az élelmiszer-hulladék feldolgozása tekintetében született megoldásokat. Mint mondta, Magyarországon évente 2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik.

Magyarország joggal lehet büszke arra, hogy a folyóvizek jobb állapotban, tisztábban hagyják el az országot, mint ahogyan ideérkeztek – emelte ki. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban jelentős előrelépések történtek a kommunális szennyvíztisztítás terén. Úgy véli, a termőföld védelme érdekében több a tennivaló, mert többek között a felelőtlen gazdálkodás miatt romlik a termőföld minősége. Hasonlóan vélekedett a levegő tisztaságának védelméről is. A rossz levegő részben geológiai adottságokból fakad, részben azért, mert sokan olyan anyagokkal tüzelnek, például használt ruhákkal, amelyekkel nem lenne szabad – közölte. Itt is lenne tennivaló egyéni, önkormányzati és állami szinten – mondta. Büszkék lehetünk a magyar erdőgazdálkodásra is, amely mind a termőföld, mind a levegő állapotával összefügg – emelte ki. Emlékeztetett rá, hogy a világon évente Olaszország méretű erdőt vágnak ki, ezzel szemben Magyarországon az elmúlt száz évben duplájára nőtt az erdőterület nagysága. Kevés ilyen ország van – jegyezte meg. Áder János ismertette a Kék Bolygó Alapítvány legfontosabb feladatait, a szemléletformálást és az oktatást. Óvodás korban mesélő formában hívják fel a figyelmet a víz és a föld védelmére. A fenntarthatóság témaköréhez kapcsolódó Zöld Föld tankönyv és a pedagógusoknak szóló oktatócsomag pedig már elérhető a középiskolásoknak. Idén először lesz szabadon választható érettségi tárgy a fenntarthatóság.

Az alapítvány finanszírozza a fenntarthatósági témahetet, illetve természetfilm fesztivált és fenntarthatósági expót is rendeznek – sorolta. Ősszel, a World Science Forumon “nagy dobásra” készülnek, a kutatásuk arra irányul, hogy miként lehet mérni a fenntarthatósági fordulatot – mondta. Áder János szerint ez a vitaindító nemcsak az “ősz slágertémája lehet”, de a következő években is meghatározó jelentőséggel bírhat. Kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy május 15-én a Sopronfeszten közönség előtt lesz rögzítve a 101-ik podcast, melynek vendége Steigervald Krisztián generációkutató.

Ajánlott tartalom

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” nemzetközi kutatás részeként.