Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy egy, a klímaváltozásra vonatkozó „harmadik pillért” emel be a 2013 utáni Közös Agrárpolitikába (KAP). Feltételhez kötné továbbá a közvetlen támogatás nyújtását. Az EurActiv által ismert tervezet szerint azok a gazdák jutnának addicionális forráshoz, akik „közjavak” –mint a biodiverzitás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat- megőrzésére is ügyelnek.
Miközben az uniós mezőgazdasági politika reformjáról szóló vita még gyerekcipőben jár, a Bizottság következő hosszú távú költségvetési tervezete alapján „jelentősen csökkenhet a KAP részesedése a költségvetésből”, így több pénz jutna a közösség más prioritásai számára.
A tervezet kiemeli, hogy a gazdák nem várhatják el, hogy a közvetlen támogatások formája változatlan maradjon, és a későbbiekben több figyelmet szeretnének fordítani az olyan prioritásoknak, mint a „nem kötelező környezetvédelmi szolgáltatások, fenntartható mezőgazdasági gyakorlat, vagy vidékfejlesztés olyan területeken, amelyek kiemelkedő természeti értékekkel rendelkeznek”.
Az uniós büdzséből finanszírozott jövedelemtámogatás fő eleme megmaradna – a jelenlegi egységes támogatási rendszer – de elsősorban olyan tevékenységre lenne fordítható, ami „közjónak” minősül, és ezáltal „valós uniós hozzáadott értéket” teremt.
Az uniós mezőgazdasági miniszterek még a nyár elején megvitatták azt az elméletet, mely szerint 2013 után a mezőgazdasági kifizetések fő iránya a közjavak lehetnének, de hangsúlyozták azt is, hogy ennek a határideje még bizonytalan és további megbeszéléseket igényel (EurActiv 03/06/09).
Klímaváltozás-pillér
A Bizottsági dokumentum azt is kiemeli, hogy a mezőgazdasági szektornak többet kell tennie a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, így „hozzá kell járulnia az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás csökkentéséhez, valamint fejlesztenie kell a termőföldeket, hogy azok több szenet tudjanak megkötni”.
Mariann Fischer Boel, az Unió mezőgazdasági biztosa múlt hónapban arra figyelmeztette az uniós gazdákat, hogy 2020-ig legalább 20 százalékkal kell csökkenteniük az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátási szintjét, úgy, hogy elsősorban a biomassza termelésre és a szén földben való tárolására fókuszálnak (EurActiv.com 16/09/09).
Az egyik előterjesztett javaslat szerint tovább kell növelni azokat az uniós támogatásokat, melyek a klímaváltozás kihívásainak megoldására összpontosítanak, és ehhez létre kellene hozni a KAP „harmadik pillérét”, mely kimondottan ehhez a problémához kapcsolódna.
A jelenlegi első pillér a piactámogató intézkedéseket és közvetlen támogatásokat nyújt az uniós termelőknek, a második pillér pedig a vidékfejlesztési programokat tartalmazza.
Költségvetési teher-megosztás a tagállamokkal
Annak érdekében, hogy a támogatásokat más prioritásokra lehessen átcsoportosítani, az Unió végrehajtó szerve azt javasolja, hogy „a KAP költségeinek a jelenleginél nagyobb részét vállalják át a tagállamok, vagy nemzeti hozzájárulásokkal egészítsék ki a közvetlen támogatások finanszírozását”.
A nyár folyamán Jean-Luc Demarty, a Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési részlegének főigazgatója azt mondta, elképzelhető, hogy az Unió fontolóra veszi, áttér egy olyan rendszerre, melyben átalányt fizet a tagállamok számára. Demarty elmondása szerint ezt a „közösségi alapon” fizetett jövedelemtámogatást a tagállamok kiegészítenék – figyelembe véve az adott gazdaság fizetési struktúráját, elkerülendő a jövedelemszintek torzulását (EurActiv 01/07/09).
Következő lépések:
2010 második fele: a Bizottság bemutatja az általános elképzeléseit a KAP reformját illetően
2011 közepe: a Bizottság a részletesen kidolgozott hivatalos KAP reformterv javaslatot az uniós miniszterek elé utalja
további információ: http://www.euractiv.hu/