Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Klímapolitika mint új gazdasági fegyver

Klímapolitika mint új gazdasági fegyver

Moszkvai szakértők szerint az USA klímapolitikai trükköket alkalmaz a geopolitikai játszmáiban.

Az Amerikai Egyesült Államok hivatalnokai úgy igyekeznek meggyengíteni Kína, Oroszország és más gyorsan fejlődő államok gazdaságát, hogy a tiszta, de drága technológiára való átállást szorgalmazva csökkentik az érintett országok kereskedelmi és egyéb előnyeit – állítják orosz szakértők. Az USA az új agresszív klímapolitikájával megpróbálja megfékezni a gazdasági-politikai ellenfeleit, noha anélkül is a világ vezető geopolitikai hatalma. Az Egyesült Államok a közeljövőben erőltetni fogja az elöregedő technológiák használata ellen harcoló klímapolitikát, egyúttal küzdeni fognak az üvegházhatást kiváltó környezetszennyezés és a hatalmas mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás ellen. Az így létrehozandó új klímapolitikai koncepcióval Washington tulajdonképpen Kína, Oroszország és más gazdasági ellenlábasainak akar „befűteni” azzal, hogy rákényszeríti őket a ökológiailag tiszta energiák használatára – írja az oroszországi Argument.ru honlap.

John Kerry, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere 2013 februárjában Indonéziában nyilvánosságra hozta kormányának az egész bolygóra kiterjedő tiszta energiafelhasználási terveit. A helyszín nem véletlen, hiszen a XXI. század elején Kína, Japán és más, gyorsan fejlődő országok Indonéziába telepítették a környezetet nem kímélő termelési üzemeiket, s ezáltal a délkelet-ázsiai ország az egyik legnagyobb környezetszennyező lett a világon. Kerry nem véletlenül időzítette a „tiszta világ” tervének ismertetőjét, az elmúlt két évben sok európai országot drasztikus klímaváltozás ért, Észak-Amerikát évtizedek óta példátlan hideghullám sújtotta, a világ más részein pedig tájfunok és szárazság okozott hatalmas károkat a világgazdaságnak. Az amerikai külügyminiszter indonéziai beszédében a bolygó legnagyobb károsanyag-kibocsátóit azon országokhoz hasonlította, amelyek a nemzetközi terrorizmust támogatják, és nem tisztelik az atomfegyverek terjedése ellen megkötött egyezményeket – olvasható az Argument.ru honlapon.

Az orosz közgazdászok és klimatológusok felhívják a figyelmet arra, hogy a hirtelen klímaváltozásoknak már érezhető a hatásuk. Ezek közé sorolták, hogy az eddig nehezen megközelíthető Északi-sarki-óceánon bekövetkező jégolvadások következtében jelentős, az eddiginél jóval rövidebb tengeri útvonalak nyílnak meg a teherhajók előtt, amelyek így nagy mértékben csökkentik a kereskedelmi hajózás költségeit. Az újonnan előálló helyzetben Kína és nyugati kereskedelmi partnerei követelni fogják az északi tengeri útvonalak nemzetközivé nyilvánítását. Ebben az esetben viszont Oroszország kénytelen lesz megvédeni a sajátjának vallott arktiszi területeken elterülő kőolaj, földgáz és egyéb értékes nyersanyag-lelőhelyeit. Az Északi-sark körüli területek vizeiben található természeti kincsek iránti érdeklődés egyre kiélezettebb helyzetet produkál. Moszkva úgy véli, hogy a nyugati sajtó igyekszik befeketíteni Oroszországot, mint az Arktisz egyetlen szennyezőjét, noha az ott található értékes nyersanyagokra egyre többen igényt tartanak. Az oroszok emlékeztetnek arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó 1992-es kiotói jegyzőkönyvet az USA nem írta alá, pedig a bolygón gyakorlatilag ő bocsátja ki a legtöbb káros anyagot. Az Északi-sarkon rohamosan olvadó jég és az ivóvíz hiánya egyre égetőbb globális probléma. Brazília az állítólagosan nem ésszerű fakitermelése és vízfelhasználása miatt már most is titkos és nyilvános amerikai nyomásgyakorlásoknak van kitéve – állítják az oroszok.

Az ENSZ szakértői szerint 2025-re az emberiség kétharmada komoly vízhiánnyal fog szembenézni. A mostani becslések szerint jelenleg 1,1 milliárd embernek nincs hozzáférése ivóvízhez, és 2,5 milliárd embernek nincs biztosítva alapvető egészségügyi ellátás. Oroszország az olyan jelentős szibériai folyók, mint a Jenyiszej, az Ob, az Irtis, a Léna és a Bajkál-tóval együtt a világ víztartalékainak egyötödét birtokolja. Orosz szakértők szerint az ivóvízért folyatott harc és a klímapolitika minden bizonyára a legfontosabb elemei lesznek a leghatalmasabb országok gazdasági és politikai csatározásainak a XXI században.

forrás: magyarszo.com

Ajánlott tartalom

Épületfelújítás: kezdjük a falnál. Kiszámoltuk!

Ha épületfelújítással szeretnénk energiatakarékossá tenni otthonunkat, először is át kell gondoljuk, mely épületszerkezetek korszerűsítésével juthatunk a kívánt eredményhez.