Klímapolitikai Intézet: a járvány sem vonta el a figyelmet a klímaváltozásról

A klímaváltozást érintő nyugtalanság nem csökkent a koronavírus-járvány hatására Magyarországon – állapította meg a Századvég és a Klímapolitikai Intézet együttműködésében készült felmérés.

0 forintos villanyszámla? Az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekkel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az intézet közleménye szerint a reprezentatív, ezer megkérdezettre kiterjedő felmérése azt mutatta: az emberek elsöprő többségét foglalkoztatja a klímaváltozás. A válaszadók 90 százaléka a járvány kitörése előtt és most is valamilyen mértékben aggasztónak tartotta a klímaváltozást és a globális felmelegedést. A megkérdezettek 72 százaléka állította, érdeklődése a téma iránt a járványhullám ellenére sem változott, 17 százalékuk szerint még nőtt is. Az emberek 77 százaléka szerint a koronavírus-járvány és a globális felmelegedés között nincs összefüggés, 16 százalék viszont kapcsolatot lát a betegség megjelenése és a klímaváltozás között.

A válaszadók túlnyomó többsége (82 százalék) látta úgy, hogy a klímaváltozás kisebb-nagyobb mértékben már ma is megnehezíti a magyar emberek mindennapjait. Még többük (94 százalék) vélte úgy: ha nem változik a helyzet, akkor a klímaváltozás valamilyen mértékben a következő generációk életét is nehezebbé fogja tenni.

A közlemény szerint az aktív középkorúak – akik talán a legtöbbet tehetik a probléma megoldása érdekében – kevésbé tartanak a klímaváltozástól, mint a fiatalok és az idősek. Érdekesség továbbá, hogy nem a magasan képzett, jól kereső, városi, fővárosi értelmiség aggódik leginkább a klímaváltozás miatt, hanem az alacsonyabb jövedelmű, vidéki, kistelepülésen élők, akik feltételezhetően közelebbi kapcsolatban állnak a természettel, és akik például a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival közvetlenül is találkozhatnak.

Ajánlott tartalom

A milliárdosok űrversenye a légszennyezés növekedését hozhatja

A milliárdosok űrversenye a légszennyezés mövekedését hozhatja: egy rakétaindítás akár 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad - olvasható a The Guardian brit napilap honlapja.