Klímatudományi útmutatót adott ki a brit tudományos akadémia

A brit tudományos akadémia klímatudományi útmutatót tett közzé, amelyben összefoglalja, mely területeke világosak az ismereteink, és melyek azok a kérdések, amiket egyelőre nem sikerült kielégítően megválaszolni.

A royalsociety.org internetes címen elérhető 19 oldalas tájékoztatóban leszögezik: “erős bizonyítékok” támasztják alá, hogy a közelmúltban tapasztalt felmelegedésnek a légköri üvegházgáz-koncentráció emberi tevékenység kiváltotta emelkedése a meghatározó oka.
Vázolják azonban a mai napig tartó klímatudományi vitákat is, többek között azt, amely a Nap váltakozó mértékű energiakibocsátása és a felmelegedés kapcsolatát igyekszik tisztázni. Kitérnek arra is, hogy számos jelenséget, így például a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégmezők olvadását még nem értjük kielégítően.
A brit akadémia szerint “a tökéletes tudás hiánya” ellenére a világ kormányainak cselekedniük kell: “A klímaváltozás potenciális hatásai elég komolyak ahhoz, hogy fontos döntéseket kelljen meghozni” – fogalmaznak.
A Royal Society 2007-ben publikált előző klímatudományi útmutatója pontról pontra cáfolt bizonyos közszájon forgó vélekedéseket, például azt, hogy a klimatológiában használt számítógépes modellek megbízhatatlanok.
A BBC értesülései szerint a 2007-es jelentést most részben azért kellett felülvizsgálni, mert 43 akadémikus kifogásolta annak túlságosan éles állításait.

Az új útmutató a közelmúlt klímatudományi botrányai nyomán kialakult zavaros helyzetben próbál tiszta vizet önteni a pohárba. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) nemrég elismerte, hogy mérföldkőnek számító 2007-es jelentésében eltúlozta a himalájai gleccserek olvadásának ütemét, egy vezető brit klímakutató központot pedig azzal vádoltak meg, hogy manipulálta az adatokat.
“A klímaváltozásról szóló jelenlegi közvita nagy része polarizált, ami nehézzé teheti, hogy átfogó képet alkossunk a tudományról” – vélekedett John Pethica, a Royal Society alelnöke, aki részt vett az útmutató összeállításában is.
A számos tudományos publikációra épülő tanulmányt vezető nemzetközi kutatók – legtöbben a Royal Society tagjai – készítették.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.