Klímaváltozás: A bajok nagy része még előttünk van

Jövőre ismét összeülnek a világ kormányai, ezúttal Párizsban, hogy megpróbálják tető alá hozni a 2020 utáni emisszióra vonatkozó, törvényileg kötelező érvényű globális éghajlatvédelmi egyezményt. Összefoglaljuk, milyen klímatudományos megállapításokkal kell szembenézniük a politikusoknak és hol tart most a klímapolitika.

Az évszázad címszavakban: melegebb, szárazabb, éhesebb, így summázta a klímatológusok jelentését a CNN. A bajok nagy része még előttünk van, figyelmeztetnek a szakemberek. Az ENSZ által létrehozott Kormányközi Klímaváltozási Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) feladata, hogy több tízezer oldalnyi klímatudományi szakirodalmon átrágva magát szintetizálja a tudásanyagokat, melyekről olyan állásfoglalást hoz, amit az államok és kormányok mértékadónak ismerhetnek el. Az új jelentés 2500 oldalra rúg.

Hangsúlyosabb: éhezés

A 2007-ben Al Gore-ral egyetemben Nobel Békedíjban részesült bizottság új jelentését közel ezer szakember jegyzi társszerzőként. Legfőbb figyelmeztetése, hogy az emberek táplálékforrásai veszélybe kerültek, hangsúlyozta Rajendra K. Pachauri, a testület elnöke. A legnagyobb éhínség a sok millió lakosú nagyvárosokat sújthatja, ahol a kéregetők és nincstelenek száma tovább nő a jövőben. Az előző, 2007-es jelentés még nem tartalmazott ilyen erős figyelmeztetést az élelmiszerellátásra leselkedő veszélyekről.

Válságszimptómák

A klímaváltozás jelenlegi mértéke tízszer gyorsabb, mint az emberi történelem során megfigyelt éghajlatváltozások.

Olvadnak a sarki jégkörök jégsapkái, emelkedik a tengerszint.

Sérülnek az édesvíztartalékok, mind a föld alatt, mind a folyókban –  utóbbi a hegységek hótakarójának csökkenése miatt.

A kánikulák és a hurrikánok egyaránt erősödnek – utóbbiak a felmelegedő tengerekből egyre nagyobb energiára tesznek szert.

A tengerek savasodása miatt elhalnak a széndioxidot megkötni képes korallszigetek és más meszes vázú tengeri organizmusok.

Nagy mértékű a fajpusztulás mind a szárazföldi, mind a tengeri élőlények körében.

Terjednek a sivatagok.

A jégkorszakban megfagyott, Északi-sarkhoz közeli, szibériai permafrost olvadófélben van, ebből irtózatos mennyiségű metán szabadul(hat) fel. A metán hússzor erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid, tehát a légkörbe kerülésével erősen felgyorsíthatja a klímaváltozást.

A jelentés gyakorlati haszna a törvényhozók számára, hogy régiókra lebontva részletezi, milyen hatásai lesznek a klímaváltozásnak.

Beárazott klímaváltozás: eldugott árcímke

Eddig a klímapolitika arra koncentrált, hogy miként osszák meg a klímavédelem terhét. Miután a történelmileg nagy szennyezők (a fejlett országok) ellen azt szegezték szembe a fejlődő országok, most nekik kellene megengedni, hogy szennyezzenek, vagyis nem egyenlően akarják vállalni az emissziócsökkentést – mára megváltozott a propaganda. A “klíma adaptálódás”, vagyis a szélsőséges természeti jelenségekhez való alkalmazkodáson, az ezekre való felkészülésen van a hangsúly. Az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése növeli az adaptálódás mozgásterét és lehetőségeit, ugyanakkor ha késlekedünk a klímavédelemben, úgy az alkalmazkodás mezsgyéje is jelentősen szűkül.

A Világbank már korábban nyilvánosságra hozta becslését, miszerint 100 milliárd dollárnyi klímasegélyre lenne szükség évente, hogy a szegény országok védekezni tudjanak az éghajlatváltozás ellen. Ezt a számot azonban a gazdag országok klímatárgyalóinak nyomására kihúzták a 2500 oldalas jelentésről szóló 48 oldalas összegzésből, mely a politikusok kezébe kerül. A nyugati kormányok -köztük az USA- a yokohamai tárgyalásokon azzal érveltek, hogy ez a szám túl nagy terhet róna rájuk: meg kellene duplázniuk a külföldi segélyek keretét, hogy beleférjen a klímasegélyezés. Erre pedig vajmi kevés lehetőség van a recesszió közepette.

Jó jel, hogy a jelentés nem 100 százalékban borúlátó: a szakemberek továbbra is nyitva tartják a lehetőségét annak, hogy az új zöld technológiákkal csökkenthetők a klímaváltozás negatív hatásai. Abban mégis egyetértenek, hogy a termelést, az élelmiszerellátást és az életvitelünket megakasztó zavarok igenis nagy horderejűek lesznek.

Üvegházgáz-rekord

A légkör üvegházgáz-koncentrációja 2013 májusában a Hawaii-on lévő obszervatóriumban elérte a 400,5 ppm-es csúcsot (parts per million), 2014 márciusában pedig a dél-kaliforniai San Diegóban mértek 401,6-ot. Ez az érték az óceán és a növények széndioxid-elszívó képességének függvényében ingadozik, és évszakonként is jelentősen változik (mert télen kevesebb a levéllel bíró fa), de idén két hónappal korábban ugrottuk át a 400-as szintet, mint 2013-ban, amit a tudósok szintén aggasztó jelnek tartanak. Így ugyanis több olyan hónap van az évben, melynek során huzamosan 400 fölött marad a ppm-érték. Az üvegházhatás tehát ez idő alatt teljes erővel fejti ki hatását az ökoszisztémákra. 1958-ban még 320 ppm-et mértek, jegyezte meg a CNN. Az elmúlt húszezer évben nem volt ilyen mértékű üvegházgáz-koncentráció a légkörben, ennek köszönhető az 1950 óta bekövetkezett 0,6 Celsius fokos felmelegedése a földi klímának. 2100-ra a légszennyezettség mértéke elérheti a 600 ppm-et. Az évszázad végére 2 és 3,7 Celsius fok közötti értéket is elérheti a további melegedés.

forrás: piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

Regényes természet – Eredményt hirdettek a környezetvédelmi irodalmi pályázaton

Nyolc fiatal írót díjaztak Budapesten a Regényes természet című irodalmi pályázaton, amelyet az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda és a Magyar Írószövetség írt ki ifjúsági regények írására a környezetvédelem, a klímaváltozás és az aktív turizmus témájában.