Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A globális klímaváltozást a világ nagy része ma már tényként kezeli. Riportunkban annak járunk utána, milyen váratlan hatásokkal jár a folyamat: miközben a hagyományos bortermelő Spanyolországban megtörténhet, hogy teljesen megszűnik a szőlőtermesztés, addig a sörivó Angliában egyre újabb borászatok nyílnak.
Sussex megyében járunk, közel a tengerhez. A Rathfinny Szőlőbirtokon jelenleg 72 hektárról szüretelnek, de 2020-ig további 70 hektárt ültetnek még. Ez lesz a legnagyobb szőlőbirtok a szigetországban. Ötven év alatt a termőidőszak átlaghőmérséklete másfél Celsius fokot emelkedett. Az Egyesült Királyságban 150 százalékkal nőtt a borszőlő termőterülete. Pár évvel ezelőtt Mark Driver egy sokmilliárd eurót forgató kockázati alapot vezetett. 2009-ben otthagyta a londoni City-t, azon gondolkodott, hogy a megtakarításából salátát termesszen vagy borászatot nyisson. Tízmillió fontból végül felhúzott egy teljesen új szőlőbirtokot.
– Kétezer évvel ezelőtt rómaiak éltek itt. Mindössze két kilométerre innen volt egy római villa, amelyhez biztosan szőlő is tartozott – mesélte Driver. – Aztán jött a középkori hidegebb időszak, és sörivók lettünk. A szőlőt az ötvenes-hatvanas-hetvenes években kezdték újra ültetni Angliában. A kílmaváltozás pozitív hatása, hogy egyre több szőlőt lehet látni az Egyesült Királyságban.
Hosszú az út a sikerhez, de azért a lehetőségek adottak: a Rathfinny birtok ugyanazon a mészkő sziklán van, mint a francia Champagne régió. A szüretelők meglehetősen izgatottan fogadják a folyamatban lévő változásokat.
– Hihetetlen. Jártam Afrikában, Ausztráliában, megkóstoltam az ottani borokat – mondta David White. – Az, hogy most már itt is lehet borszőlőt termeszteni, eléggé meglepő. Nagyszerű dolog persze, de meglepő. Ott lakom a dombon túl, és itt csak a marhatartás ment, meg a szántóföldi növénytermesztés. A helyzet teljesen megváltozott.
A szükséges gépeket Mark Franciaországban vette meg. Miután otthagyta a pénzvilágot, újra be kellett ülnie az iskolapadba: két évig tanulta a borkészítést. Ez az üzlet ma már nem a szerencsén múlik: jó talaj, szakértelem és türelem kell hozzá. Mark szerint 2009-re kerülnek egyensúlyba a bevételek és a kiadások. Ha a dolog működik, 2025-re évi egymillió üveg habzóbort tud piacra dobni.
– Százéves melegrekordok dőlnek meg, és az már az elmúlt huszonöt-harminc évben is látszik, hogy az évi átlaghőmérséklet emelkedik. Sokkal nagyobb esély van arra, hogy a szőlő megfelelően megérjen, megfelelő cukorfokot, savasságot, megfelelő egyensúlyt elérjük, ami egy igazán nagyszerű habzóborhoz kell – mondta Driver.
Hannah és Ben Witchell egy közeli faluban Earshamben gazdálkodik. A pár két évig a híres francia borvidéken, Beaujolais-ban tanult borászatot. Azelőtt beutazták a világ szőlőbirtokait, szüreteltek Kaliforniában és Görögországban, jártak Argentínában, Chilében, Dél-Afrikában és Ausztráliában is. Bentől azt kérdeztük, hogyan érdemes kiválasztani a szőlőbirtok helyszínét?
– Alacsonyan fekvő terület kell, amely ideális esetben közel van a tengerparthoz, ez csökkenti a fagy kockázatát – mondta ben. – Bár a szőlő kevésbé érett, a cukorfok is alacsonyabb, mint a melegebb éghajlatokon. Ugyanakkor aroma tekintetében erősebb borokat lehet készíteni, a fenolok, a savasság, tehát az aromát meghatározó összetevők kifejlődhetnek, így igazán aromás, jó ízű bor készíthető.
Ben ezelőtt informatikusként, Hannah pedig az idegenforgalomban dolgozott. Minden megtakarításukat ebbe az új kalandba fektették, megfejelve egy európai uniós ösztöndíjjal. Új gépeket vásároltak, 12 500 szőlőtőkét Németországból – 300 000 fontot költöttek eddig életük álmára.
A Kelet-angliai Egyetemen Alistair Nesbittel találkozunk, aki azt kutatja, hogyan hat a klímaváltozás a bortermelésre a szigetországban.
– Az elmúlt 10-15 évben nőtt a szőlő termőterülete, különösen Délkelet-Angliában. A következő tíz évben az várható, hogy a szőlőtermesztés újabb területeken is elterjed, olyan hagyományos szántóföldes területekre is, mint Kelet-Anglia egyes részei – mondta a szakértő.
Alistair tudományos adatokkal segíti az úttörő brit borászokat, miközben meteorológiai adatokat gyűjt: a hőmérséklet, szélerősség, páratartalom segítségével olyan összetett mikroklimatikus modelleket készít, amelyek a szőlősgazdának is hasznosak például a kártevők elleni védekezésben, de a globális klímakutatásban is felhasználhatók.
– A klímaváltozás valóság. A szőlőültetvényeken is látszik, de látszik a hatvan évre visszamenő adatsorokon is: a hőmérséklet növekszik – mondta a professzor. – A növekedés az évnek a szőlőtermesztés szempontjából releváns időszakában kicsit több, mint egy fok, ami nem hangzik túl soknak, de gyakorlatilag ezen múlhat, hogy érdemes-e szőlőt termeszteni, vagy nem, írja a hu.euronews.com.