Klímaváltozás és gazdaság

A REC által rendezett Klímaváltozás és gazdaság című fórumon mutatták be azt a tanulmányt, amely egyebek mellett a 2030-ra vonatkozó uniós ÜHG kibocsátás-csökkentési cél gazdasági hatásait elemzi a tervezett paksi bővítéssel összefüggésben.

A Budapesti Corvinus Egyetemen keretei között működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) anyaga szerint a szigorúbb uniós klímapolitika hatásai pozitívan befolyásolhatják a paksi beruházás megtérülését. A rendezvényen Feiler József, a REC munkatársa ismertette az ENSZ Limai COP20 éghajlat-csúcstalálkozó eredményeit és várható hatásait is, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a jövőben a beruházás gazdaságossága tekintetében.

A tagországok 2014. október 23-án fogadták el az Európai Bizottság javaslatát a 2020 és 2030 közötti éghajlat- és energiapolitikai keretekről. Ennek legfontosabb eleme, hogy 2030-ra tovább kell csökkenteni az üvegházhatású-gázok kibocsátását, uniós szinten az 1990-es bázisévhez viszonyítva legalább 40%-kal. A célkitűzések megvalósítása hozzájárul új munkahelyek megtereméséhez, a zöld gazdaság növekedéséhez és az energiafüggőség csökkentéséhez.

„1990-ben az EU 28 országainak ÜHG kibocsátása 5,6 milliárd tonna volt – az EU tervei között ennek 90%-os csökkentése szerepel 2050-re. Ez azt jelentené, hogy kb. 1 tonna/fő kibocsátást kell elérni Európában” – mondta Bonifertné Szigeti Márta, a Közép- és Kelet- Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) igazgatója bevezetőjében.

A LOCSEE (Low Carbon South East Europe – Alacsony Szén-dioxid Kibocsátású Dél-Kelet Európa) projekt keretében készített tanulmány az uniós ÜHG kibocsátás-csökkentési cél gazdasági hatásairól kettős célt szolgál. Egyrészt a bizottsági javaslat Magyarországra gyakorolt hatását vizsgálja három területre koncentrálva: Paks 2 beruházás pénzügyi megtérülése a szigorúbb uniós klímapolitika tükrében, az egyes ETS kvótacsökkentési forgatókönyvek hatásai a magyar költségvetési bevételekre, az ETS ágazatokon kívüli, ún. ESD szektorok kibocsátási szintjeinek várható alakulása hazánkban. Az elemzés második része Magyarország 2020-as megújuló villamos-energia célkitűzésének elérési módjait vizsgálja.

A tanulmány legfőbb tanulságai a következők:

A tervezett paksi beruházás megtérülését a szigorúbb klímapolitikai forgatókönyvekhez kapcsolódó magasabb széndioxid kvóta árak pozitívan befolyásolják, ugyanakkor az EU-s 2030-as energiacsomag hatásaival számszerűsített nettó jelenérték még mindig negatív. A paksi projekt megtérülési kondícióinak javítása alapvető tulajdonosi – ebben az esetben állami – érdek. Ezért a kutatási eredmények egy szigorúbb európai klímapolitika elfogadása mellett szóló érvként szolgálhatnak a magyar kormány számára.

Becslések szerint 2021 és 2030 között – a kibocsátás csökkentési forgatókönyv és az ETS kvóták aukciós bevételeinek szétosztására vonatkozó szabály függvényében – az aukcióból származó magyar költségvetési bevétel évi 220 és 800 millió euró között fog mozogni. A legmagasabb hazai kvótabevétel – átlagosan évi 700-800 millió euró – abban az esetben valószínűsíthető, ha a 40%-os ÜHG csökkentési cél nem egészül ki sem kötelező megújuló, sem energiahatékonysági célszámokkal.

Az ETS ágazatokon kívüli szektorok esetében az időarányos teljesítéseken alapuló előrejelzések szerint az EU tagállamok közül Magyarország fogja legnagyobb mértékben (mintegy 40%-kal!) túlteljesíteni az ESD szektorra vonatkozó, 2020-ra vállalt kibocsátás csökkentési célját. Ezért a 2030-as célszámokra vonatkozó tárgyalások során célszerű lenne ezen kiemelkedő erőfeszítés elismertetésére törekedni, akár csökkentési célszám mérséklés, akár más jellegű kompenzáció igénylése formájában.

A megújuló villamos-energia rendszerben a tervezettől elmaradó villamos-energia kereslet miatt a Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervben tervezettnél kisebb kapacitással is fedezhető a 2020-as hazai célkitűzés.

„Az Európai Bizottság éghajlat- és energiapolitikai keretekről alkotott javaslata különös jelentőséggel bír, hiszen nagy hatást gyakorol az Unió és az egyes tagállamok gazdaságaira. Tanulmányunk célja, hogy segítséget nyújtson a magyarországi döntéshozóknak abban, hogy az európai uniós klímapolitikai folyamatokban megfelelően beazonosítsák és képviseljék hazánk érdekeit” – mondta Szabó László, a REKK munkatársa.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv éves tárgyalása 2014. december 1 és 12 között zajlott Limában. A tárgyalás fő kihívása volt, hogy előre vigye egy átfogó nemzetközi megállapodás ügyét, amely hatékony választ tud adni a klímaváltozás kérdésére, különösen az üvegházhatású gáz kibocsátások korlátozása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén. A globális megállapodás a koppenhágai kudarc után felépített tárgyalási folyamat végső stádiuma.

A 195 résztvevő ország már egy éve készítette elő az új keret-megállapodást. A tárgyalások hangulata a korábbiaknál pozitívabb volt, ami köszönhető az elmúlt két hónap eseményeinek, az EU döntésének a legalább 40%-os kibocsátás csökkentésről 2030-ra, a kínai-USA klímapolitikai megállapodásnak, valamint a Zöld Klíma Alap feltöltésének. A limai klímatárgyalások második hete során kezdték el a 2015-ös keretegyezmény szövegének tárgyalásait valamint a kibocsátás-csökkentési vállalások típusainak összehasonlíthatóságához szükséges keretek kialakítását. A tavalyi varsói klímacsúcson a tárgyaló felek vállalták, hogy 2015 első felében jelzik indikatív hozzájárulásaikat a párizsi megállapodáshoz. A limai tárgyalások indították az egyezmény előkészítésének utolsó, intenzív fázisát.

„A limai klímacsúcs legfontosabb eredménye, hogy komoly előrelépést hozott a klímaváltozás, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátása ügyében. Az eseményen végig érezni lehetett a korábbiaknál pozitívabb hangulatot” – mondta Feiler József, a REC munkatársa.

Ajánlott tartalom

Egymilliárd forintos fejlesztéssorozat kezdődik Tótkomlóson

Egymilliárd forintot meghaladó értékben kezdődnek fejlesztések a Békés vármegyei Tótkomlóson - közölte a térség országgyűlési képviselője a közösségi oldalán