Klímaváltozás helyben

A klímaváltozás különböző, az Alföldre gyakorolt hatását vizsgálja az a kötet, mely most jelent meg a Nagyalföld Alapítvány gondozásában; a negyven tanulmány számos aspektusból világítja meg a klímaváltozást, mely – mint az alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta – nem XX. századi jelenség, a múltban is hasonló problémákkal küzdöttek a területen élők.

Rakonczai János kifejtette: a klímaváltozással, az árvizekkel kapcsolatban nagyon sok tévhit kering. Az alapítvány egy kötetben kívánta tisztázni a problémakört. Többek között azt, hogy a klímaváltozás nem napjaink jelensége, a múltban is számtalan alkalommal előfordult, és természetesen megtörténik majd a jövőben is. Az első néhány tanulmány különböző szempontból vizsgálja az alföldi környezet változásait: szól a geológiai változásról, az éghajlatváltozásról, tartalmaz egy történeti léptékű összefoglalót, melyet régészeti leletek is alátámasztanak.
    Ezt követően a jelenkori klímaváltozás hatásait boncolgatják a szakemberek. Rakonczai János elmondta: a Dél-Alfölddel kapcsolatban sokszor az elsivatagosodásról beszélnek, ezt azonban ő rossz megfogalmazásnak tartja. Szerinte sokkal inkább szárazosodásról van szó, mert az elsivatagosodáshoz több éven át sokkal kevesebb csapadék kellene. Ehhez képest az utóbbi évtizedekben csupán a 2000-es évben volt rendkívül kevés csapadék, tavaly azonban országos mennyiségi rekord dőlt meg, aminek következtében a Duna-Tisza közi hátság problémái szinte teljesen megoldódtak. Az utóbbi hónapokban tapasztalt belvíz tulajdonképpen azt jelentették, hogy a Homokhátság hiányzó, mintegy 5 milliárd köbméter tartalékából csaknem 4 milliárd visszapótlódott. Ennek ellenére a hátság mintegy 1500 négyzetkilométeres területén a készletek nem tudtak pótlódni, és még mindig vízhiány van – tette hozzá.

 
A klímaváltozás tehát rendkívül különböző mértékben érinti a tájakat, még akár egy tájegységen belül is – magyarázta. A kötet különböző területeket mutat be, s bebizonyosodik, hogy van, ahol szinte semmi nem észlelhető a klímaváltozásból, máshol azonban a talaj és a vegetáció is átalakul. Egy tanulmány a jövővel is foglalkozik. Eszerint a hőmérsékletemelkedés a jövőben is látványos lesz, az elmúlt száz évhez képest már kimutathatóan egy fokot emelkedett. A csapadékból az Alföldön vélhetően kevesebb lesz, de az ország többi részén a mostanihoz hasonló helyzet várható. Az igazi gond a szélsőségesség – jegyezte meg Rakonczai János. Tavaly például a Homokhátságon helyenként 1000 milliméter eső hullott, míg 2000-ben mindössze alig 200. Kevesen gondolják, hogy például az árvízi levonulást sokkal jobban befolyásolják az emberi beavatkozások, mint a klímaváltozás vagy az erdőirtás. Erről két tanulmány is található a kötetben – hívta fel a figyelmet.

 
Mindazonáltal nincsen semmi különös a mostani időjárásban a múlthoz képest. Erre példa, hogy a Duna-Tisza közti homokos térség megléte. Azt ugyanis az egykor Szeged irányába folyó Duna hagyta hátra, mely földtörténeti léptékben nem is volt olyan régen. Az Alföld jelentős része ugyanis folyók általi feltöltés eredményeként alakult ki, „tájunk vízből született” – tette hozzá. A Nagyalföld Alapítványt a kilencvenes évek közepén hozta létre hét alföldi megye és Heves megye. A fő profil a kultúra, a tudomány, a kutatás. A kilencvenes években a megyék támogatást adtak a működéshez, de majdnem tíz éve már nem érkezett pénz, és az alapítvány a már meglévő forrásaiból kiadványokat jelentett meg, konferenciákat szervezett. Az utolsó, az alapítvány által gondozott könyv a most bemutatott Környezeti változások és az Alföld című munka, mely keddtől az internetről is letölthető.

Ajánlott tartalom

Űrhajósjelöltekkel is találkozhatnak a csillagászati héten

A magyar űrhajósjelöltekkel találkozhatnak, és - egyebek mellett - a marsi lét feltételeiről és az univerzumról szerezhetnek ismereteket az érdeklődők a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben a március 18. és 24. között zajló Csillagászati héten.