Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A globális felmelegedésről szólva először távoli tornádók, aszályok, áradások jutnak eszünkbe. Pedig a klímaváltozás már Európában van: kihat a természetre, az emberek egészségére és a gazdaságra is.
Marrakeshben a világ valamennyi országának küldöttségei arról tárgyalnak, mit kell tenni a klímaváltozás ellen – a cselekvés ugyanis egyre fontosabb lenne. A globális felmelegedés a természet alapvető folyamatait érinti, a pusztító időjárási jelenségek – esőzések, áradások, aszályok – kihatnak a gazdaságra és az emberi egészségre is. A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozást nagyobbrészt az emberek okozzák a fosszilis energiahordozók elégetésével.
A szkeptikusok, köztük a nemrég megválasztott amerikai elnök, Donald Trump arra hivatkoznak, hogy az átlaghőmérséklet ciklikusan változik a Földön.
Csakhogy az elmúlt száz évben a globális átlaghőmérséklet 0,7 fokkal emelkedett. A huszonegyedik század végéig 2-6 fok között nő az előrejelzések szerint.
Az EU tagállamai ratifikálták a Párizsi Egyezményt, amelynek a célja, hogy a felmelegedést a kritikus 2 Celsius fok alatt tartsa. Ez valószínűleg nem fog sikerülni, bár az Unió azt mondja, hogy 2020-ig jelentősen visszafogja az üvegházi gázkibocsátást. De mi a helyzet Európa többi részével? Valérie Gauriat Boszniába utazott, ahol a szénerőművek füstje fojtogatja a lakosságot – olykor halálos betegségeket okozva. 12 aktív szénerőmű működik a Balkánon, és 17 megépítését tervezik 2030-ig. Uniós tagságra jelölt országként Boszniának csökkentenie kell majd a károsanyag-kibocsátását. De odáig még hosszú az út. A klímaváltozásnak előnyei is lehetnek. Nagy-Britannia például lassan, de biztosan bortermelő országgá válik a melegedő időjárás hatására. Az angol borok százhúsz díjat gyűjtöttek be az idei International Wine Challenge párizsi vaktesztjein, sőt a brit habzóborok a francia pezsgőket is megelőzték. Hans von der Brelie erről készített riportot, írja a hu.euronews.com.