Klímavészhelyzetet hirdettek Új-Zélandon

A múlt hét folyamán, ha csak szimbolikusan is, de klímavészhelyzetet hirdettek Új-Zélandon. Ezzel a szigetország ahhoz a 30 másik országhoz csatlakozott, akik már kritikusnak ítélik a bolygó állapotát.

Mindez azt is szorgalmazza, hogy a csatlakozó nemzeteknek mihamarabb át kell állnia a karbonsemleg működésre, amelyet a megújuló technológiák (napelemes-, szél- és geotermikus erőművek) és az elektromos járműveket tennének lehetővé.

MIT IS JELENT A JELKÉPES KLÍMAVÉSZHELYZET?

Ahogy a bevezetőben is írtuk jelképesen Klímavészhelyzetet hirdettek a múlt hét során Új-Zélandon. A döntést a törvényhozásban 76-an támogatták 43 ellenszavazattal szemben. Emellett a kormánypárt egy új kezdeményezéssel is előállt, miszerint a közszolgáltatások döntő részét karbonsemlegessé kell tenni 2025-ig. Mindezt a megújuló technológiák térnyerésével, a széntüzelésű erőművel leépítésével és az elektromos járművek elterjesztésével szeretnék elérni.

Új-Zélandot általában a természeti katasztrófák sújtják, amire az ország nem képes felkészülni, a klímaváltozás viszont egy olyan jelenség, amiről már hosszú ideje tud az emberiség és megelőzésére, enyhítésére minden eszköz rendelkezésre áll. A most elfogadott nyilatkozat elismeri azt a terhet, ami a következő generációkra vár. Viszont most kell cselekedni, hogy a jövő nemzedékeinek minél kevesebb problémával kelljen szembenézniük. A klímavészhelyzet azért is jelképes, mert a kezdeményezés nem járt együtt törvénymódosításokkal és külön forrásokat sem rendeltek egyelőre az ügyhöz. Ennek ellenére a kormány ígéretet tett, hogy a nyilatkozatot folyamatos intézkedések követik majd.

ÚJ-ZÉLAND ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK ÉS MEGOLDÁSOK

A dokumentum elismeri, hogy az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, mely egyben elkötelezettséget is megkövetel a társadalomtól a globális felmelegedés csökkentése mellett. A nyilatkozatban azt is kiemelik, hogy az éghajlatváltozás pusztító hatással lehet a szigetországra, mely sérülékennyé teszi a rendelkezésre álló vízkészleteket, nem várt áradásokat okozhat, valamint számolni kell tűzvészekkel és a tengerszint megemelkedésével is.

Ezek megelőzésére Új-Zéland korábban egy olyan tervet jelentett be, melynek keretében 1 milliárd fa ültetésére kerülne sor, továbbá fokozatosan leépítésre kerülnének a tengeri olaj- és gázkitermelések, valamint 2030-ra az elektromos hálózat 100%-ban megújuló energiával kerülne működtetésre. A kormány 2019-ben elfogadta azt a törvényjavaslatot is, amely kijelenti, hogy az ország 2050-re teljesen karbonsemlegessé válna.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.