Komoly globális hatása lehet a kínai aszálynak

Komoly globális gazdasági hatása lehet a Kína északi részén tomboló aszálynak – figyelmeztetnek szakemberek. A szárazságot figyelemmel kísérő kínai hivatal közlése szerint egyes területeken már 120 napja nincs számottevő csapadék, és az aszály eddig több mint ötmillió hektáros területen okozott kárt a termésben.

Csen Lej (Chen Lei) vízügyi miniszter közlése szerint eközben már a kínai városok kétharmadát érinti a vízhiány.
Szakértők attól tartanak, hogy a szárazság tovább növelheti a már amúgy is rekordmagasságban lévő globális élelmiszerárakat; az ENSZ közlése szerint az árak januárban megdöntötték 2008-as csúcsukat.
“Ha az aszály márciusig vagy áprilisig kitart, az súlyosan érintheti a búzatermelést, a veszteség meghaladhatja a tízmillió tonnát… Kínát ez arra kényszerítené, hogy fokozza importját” – magyarázta Ma Venfeng (Ma Wenfeng), egy pekingi mezőgazdasági tanácsadócég elemzője a francia hírügynökségnek. A szakértő szerint az aszály gazdasági hatását egyelőre késleltetik az ország jelentős rizs- és búzatartalékai.

Pekingben több mint száz napja nem esett és nem havazott, amire 1951 óta nem volt példa. A meteorológusok a következő két hónapra sem jósolnak jelentős csapadékot a főváros térségében, a Sárga-folyó medencéjében és a rizstermesztő délt a búzában gazdag északtól elválasztó Huai-folyó mentén. Az aszály következtében több mint 2,5 millió ember ivóvízellátása korlátozott, legsúlyosabb a helyzet Santung (Shandong) és Henan tartományokban. Santung Zsicsao (Rizhao) nevű városában helyi médiabeszámolók szerint 300 éve nem volt ilyen hosszú szárazság.
A világ nagy búzaexportőrei, köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország szorosan figyelemmel követi nemcsak a kínai, hanem az indiai időjárás alakulását is. Ma Venfeng közlése szerint Indiában a szárazság még nagyobb mértékű, mint Kínában. “Ha a termelés a két országban egyszerre zsugorodik, annak jelentős hatása lesz az árakra” – figyelmeztetett.

A kínai fogyasztóiár-index tavaly novemberben 5,1 százalékkal nőtt éves bázison, ami a legmagasabb érték több mint két éve. Ugyanebben az időszakban a gabonaárak 14,7 százalékkal emelkedtek az országban.
A kínai kormány 2,2 milliárd jüant (66 milliárd forint) tervez szétosztani közvetlen aszálysegélyként, és 4000 milliárd jüant (120 billió forint) fordítana a következő évtizedben a vízkészletek és -elosztás fejlesztésére.

Ajánlott tartalom

A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak

Az Európában egyedülálló osztatlan természettudomány-környezettan tanárképzésre a végzős diákok mellett gyakorló pedagógusok, természettudományos diplomával rendelkező szakemberek is jelentkezhetnek.