Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Komposztáló, az meg minek?
Röviden: mert környezetbarát, mert gazdaságos (nem kell annyi virágföldet vennie) és mert tápanyagokban gazdag földje lehet általa. Meg még azért is, mert a kertekben, erkélyeken keletkező zöldhulladékával (pl. kigyomlált gazzal vagy az átültetésből megmaradó, gyökerekkel átszőtt földdel) ezentúl nem a szemetesét kell megtöltenie, hanem felhasználhatja a komposzthoz.
Mi kerülhet a komposztra és mi nem?
Ha már nekiáll, akkor azt tegye felkészülten, ugyanis bár kényelmes lenne, de a komposzt nem azonos a kerti szemetessel. Ezt figyelembe véve nyugodtan hajigálja bele a felaprított zöldséget, gyümölcsöt, de a használt étolajat inkább ne öntse rá, hanem gyűjtse palackba és adja le a benzinkúton. „A komposztdomb sokféle anyagból készülhet, de alapvetően az egészséges zöldhulladék az alapja. A konyhai zöldség- és gyümölcshulladék, a lehullott lomb, az ágnyesedék, a levágott fű nagyon jó alapanyag. Természetesen az elnyílt virágok és ősszel a pusztuló egynyáriak is belekerülhetnek. A komposztálóba minden anyagot apróra kell vágni a gyors bomlás végett, illetve így később könnyebben is kezeljük majd a készülő komposztot. Az ideális könnyebben és nehezebben bomló anyag aránya 3:1-hez. Utóbbihoz az ágnyesedék, kezeletlen forgács, szalma, tűlevelek tartoznak. Gyorsabb a komposztálódás, ha a komposztanyagok közé kerti földet rétegez” – magyarázta kérdésünkre Kálmán Kata kertészmérnök, a Kertelünk Kft. ügyvezetője.
Adunk támpontot ahhoz is, hogy mit ne rakjon bele: állati eredetű hulladékot, főtt és romlott ételmaradékot, kenyeret, elhasznált sütőolajat vagy beteg növényi részeket ne szórjon rá, a szakértő szerint a déligyümölcsök héját is sokan kerülik a tárolásuk során felhasznált vegyszerek miatt. „Több olyan fa él a környezetünkben, amelynek leveleiben ún. allelopátiás anyagok találhatók, amelyek más növény csírázását, gyökereinek fejlődését gátolják, illetve nehezen bomlanak le. A diófa, az akác és a gyomosító bálványfa is ilyen növény. Ezeket a leveleket az általános vélekedés alapján ne tegye a komposztba” – javasolta a kertészmérnök.
Erre is figyeljen
A komposztálónak legyen fedele, vagy esőtől védett helyen kell elhelyezni, hogy a csapadék ne mossa át a komposztot. Időnként, főleg a nyári melegben vizet kell önteni rá, hogy a biológiai folyamatokhoz szükséges nedvességet biztosítsa. Ha erősen savanyú kémhatású anyagok állnak rendelkezésre (pl. fenyőtű, bükk- és tölgyfalevél), akkor a komposztanyagokhoz köbméterenként 2-3 kg mészpor adagolása is indokolt. Legalább egyszer a komposztot át kell forgatni az érés során: ilyenkor a külső, kevésbé bomlott részeket a komposztdomb aljára keverjük, így gyorsítjuk a komposztanyagok együttes bomlását” – tette hozzá Kálmán Kata. Ha kellően odafigyel a komposztra, megfelelően kezeli és forgatja is a bene lévő anyagokat, akkor fél év alatt érett, nagy szervesanyag-tartalmú, biológiailag aktív, a talaj szterkezetét és tápanyagtartalmát javító anyagot kapunk. Ha elmarad a forgatás és nem figyel oda eléggé, akár másfél évig is eltarthat az érés.
Vehet is, készíthet is komposztáló ládát
Maga a komposztáló láda megvásárolható több üzletben is, de magunk is elkészíthetjük, hiszen nem nagy ördöngösség. Komposztáló készülhet akár raklapokból is: ebben az esteben négyet kocka alakban össze kell szögelni. Túlságosan azonban ne igyekezzen, oldalanként a 3-4 szög bőven elég, hiszen ahhoz, hogy az elkészült földhöz hozzájuthasson, meglehet, szét is kell majd szednie a komposztálót. „Ha nem veszünk, akkor falécekből, raklapból vagy csirkeháló és karó segítségével mi magunk is létrehozhatjuk a földből kiemelt komposztálót. Készítik földbe vájt gödörbe is a komposztot, de ez az újabb szemlélet alapján nem környezetbarát, mivel a szervesanyagoktól elfolyó folyadék közvetlenül a talajvizet szennyezheti. Előnye viszont az, hogy az anyagok nagyobb felületen érintkeznek a talajjal, ahonnan a hasznos szervezetek gyorsan átköltözhetnek a komposztba” – magyarázta a szakértő.
Az sem mindegy teljesen, hová rakjuk. „A balkonok esetében az épület statikája és a balkon mérete szabja meg, hogy egyáltalán érdemes-e próbálkozni komposztálással, mivel a komposztáló nagy helyet foglal, a kezeléséhez (pl. átrakás vagy a kész komposzt rostálása) pedig még további hely szükséges” – mondta a szakértő, mindehhez pedig még hozzátartozik az is, hogy a telepakolt komposztáló nagyon nehéz is, ami az erkélyen nemcsak kényelmetlen, de statikai állapottól függően veszélyes is lehet. Az ideális megoldás tehát az, ha kertben talál a komposztálónak egy árnyas, kevésbé szem előtt lévő helyet.
A teljes cikk itt olvasható.
