A magyar elsődleges energiafelhasználásból a megújuló energiák részesedése 7,3 százalék, a termálvíz részaránya 0,4 százalék, és 2020-ra ha a megújuló részarány eléri a 14 százalékot, a termálvíz legfeljebb 2 százalékot tehet ki - mondta Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) által szervezett szakmai konferencián kedden Budapesten.

Konferencia a termálvíz hasznosításáról

A magyar elsődleges energiafelhasználásból a megújuló energiák részesedése 7,3 százalék, a termálvíz részaránya 0,4 százalék, és 2020-ra ha a megújuló részarány eléri a 14 százalékot, a termálvíz legfeljebb 2 százalékot tehet ki - mondta Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) által szervezett szakmai konferencián kedden Budapesten.

A konferencia témája a termálvíz kötelező visszasajtolása elleni tiltakozás volt, a jogszabályi kötelezés ugyan is az érintettek szerint csődbe viheti a termálvíz hasznosítókat. Magyarországon jelenleg 950 működő termálkút van, ebből 200 mezőgazdasági hasznosítású. Egy év alatt a kutakból kinyert víz 84 millió köbmétert tesz ki – mondta a konferencián Hlatki Miklós az MGtE alelnöke. A termálkutak működési engedélyei a jövő év végén lejárnak. Az új engedélyekben szerepelni fog, hogy – a területi besorolástól függően – legfeljebb 2020 végéig meg kell oldani a kitermelt termálvíz visszasajtolását a földbe. Erre jelenleg vagy nincs megfelelő technológia, vagy pedig annyira sokba kerül, hogy gazdaságtalanná teszi a termálvíz hasznosítását. Ezt tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet az egyesület elküld a kormánynak. A kötelező előírást még az előző kormány hozta tavaly tavasszal.

 
Bencsik János a problémát abban látta, hogy amíg a dél-dunántúli mészkő alapzatban visszasajtolható a lehűlt termálvíz, addig az alföldi homokkőben ez problémát jelent.  Szita Gábor az MGtE elnöke példákat ismertetve elmondta, hogy az eddigi leghosszabb gyakorlat 3 évig működött, de addigra már akkora nyomással kellett visszasajtolni a vizet, hogy az nem érte meg. Hlatki Miklós differenciáltabban közelítette meg a problémát: véleménye szerint a homokkő milyensége határozza meg a visszasajtolás mikéntjét és elfogadhatóságát.  Bencsik János – egyedi elbírálás alapján – elfogadhatónak tartotta, hogy felszíni víztározóba vezessék a lehűlt termálvizet. Erről azonban kompromisszumra kell jutni a Vidékfejlesztési Minisztériummal, amely nem képviseltette magát a konferencián.
    Az államtitkár beszélt arról is, hogy a földhőt hasznosító hőszivattyú konkurenciája lehet a termálvíznek. A geotermikus energia közintézmények, lakótelepek és kertészetek fűtésére használható.

Ajánlott tartalom

Már 4700 családi ház energetikai korszerűsítése kapott támogatást

Már több mint 20 milliárd forintot kaptak kézhez az energetikai otthonfelújítási program nyertesei.