Konferencia a termálvíz hasznosításáról

A magyar elsődleges energiafelhasználásból a megújuló energiák részesedése 7,3 százalék, a termálvíz részaránya 0,4 százalék, és 2020-ra ha a megújuló részarány eléri a 14 százalékot, a termálvíz legfeljebb 2 százalékot tehet ki – mondta Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) által szervezett szakmai konferencián kedden Budapesten.

A konferencia témája a termálvíz kötelező visszasajtolása elleni tiltakozás volt, a jogszabályi kötelezés ugyan is az érintettek szerint csődbe viheti a termálvíz hasznosítókat. Magyarországon jelenleg 950 működő termálkút van, ebből 200 mezőgazdasági hasznosítású. Egy év alatt a kutakból kinyert víz 84 millió köbmétert tesz ki – mondta a konferencián Hlatki Miklós az MGtE alelnöke. A termálkutak működési engedélyei a jövő év végén lejárnak. Az új engedélyekben szerepelni fog, hogy – a területi besorolástól függően – legfeljebb 2020 végéig meg kell oldani a kitermelt termálvíz visszasajtolását a földbe. Erre jelenleg vagy nincs megfelelő technológia, vagy pedig annyira sokba kerül, hogy gazdaságtalanná teszi a termálvíz hasznosítását. Ezt tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet az egyesület elküld a kormánynak. A kötelező előírást még az előző kormány hozta tavaly tavasszal.

 
Bencsik János a problémát abban látta, hogy amíg a dél-dunántúli mészkő alapzatban visszasajtolható a lehűlt termálvíz, addig az alföldi homokkőben ez problémát jelent.  Szita Gábor az MGtE elnöke példákat ismertetve elmondta, hogy az eddigi leghosszabb gyakorlat 3 évig működött, de addigra már akkora nyomással kellett visszasajtolni a vizet, hogy az nem érte meg. Hlatki Miklós differenciáltabban közelítette meg a problémát: véleménye szerint a homokkő milyensége határozza meg a visszasajtolás mikéntjét és elfogadhatóságát.  Bencsik János – egyedi elbírálás alapján – elfogadhatónak tartotta, hogy felszíni víztározóba vezessék a lehűlt termálvizet. Erről azonban kompromisszumra kell jutni a Vidékfejlesztési Minisztériummal, amely nem képviseltette magát a konferencián.
    Az államtitkár beszélt arról is, hogy a földhőt hasznosító hőszivattyú konkurenciája lehet a termálvíznek. A geotermikus energia közintézmények, lakótelepek és kertészetek fűtésére használható.

Ajánlott tartalom

A zöldenergia a jövő a gazdaságban, az iparban és a közlekedésben is

A zöldenergia a magyar gazdaság jövője a háztartásokban, a közlekedésben és az iparban egyaránt - mondta a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke vasárnap a társaság Facebook-oldalára feltöltött videóban.