Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A közszolgáltató az önkormányzat rendeletének megfelelően köteles ellátni a feladatát. Ha nem így történik, az sérti a jogbiztonságot. Az ombudsman ezt egy hulladékszállítási vita kivizsgálása nyomán ismételten kimondta.
A hulladékszállítás díjának megállapítását, a díjbehajtást, valamint a szolgáltatást igénybe vevők szempontjait, jogérvényesítésük lehetőségét vizsgálta az ombudsman. A „Válság vesztesei – a paragrafusok fogságában” elnevezésű projektjében Szabó Máté alapjogi biztos hivatalból, a környezet és a lakosság szempontjait szem előtt tartva vizsgálta a hulladékszállítási közszolgáltatást. Megállapította például, hogy egészséges környezethez való alapjog sérelmét idézheti elő, ha bizonytalan a közszolgáltatás díjának megállapítása, és ha a szolgáltató nem tudja behajtani a díjtartozásokat. Az alapjogi biztos azt látja, hogy egyrészt a jogalkotó nem vizsgálta kellő időben a jogi szabályozás érvényesülésének gyakorlatát, másrészt nincs kidolgozva, hogy ki – az önkormányzat, vagy az állam – álljon helyt a behajthatatlan díjakért. Jogbizonytalanságot, a finanszírozás tervezhetetlenségét idézte elő a hulladékgazdálkodásról szóló törvény gyakori módosítása – mutatott rá az ombudsman. A válságra adott reakcióként először a 2011-es szinten befagyasztották a közszolgáltatás 2012. évi díját, majd a „díjstopot” részlegesen feloldották, közben azonban a jogalkotó nem érvényesítette kellően a jogalkotás szakmai alapelveit, nem adott felkészülési időt a változásra. Fontos az is, hogy a díj megfizethető legyen, arányban álljon a szolgáltatással és az ingatlanok tulajdonosait ösztönözze a jogkövető magatartásra. A biztos a jogorvoslati lehetőségekről megállapította, hogy az ügyfelek kifogásait több szervezet is vizsgálhatja a maga szempontjai szerint, ám egyelőre nincs olyan külső, független, kötelező erejű döntést hozó szerv, amely hatékonyan tudná érvényesíteni a fogyasztók jogait.
Az alapvető jogok biztosa a szaktárcához fordulva mindezekkel kapcsolatban figyelmeztetett az egészséghez való jog sérelmének veszélyére, emlékeztetett a hulladékgazdálkodás szabályozásával összefüggő korábbi ajánlásaira, és az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat elfogadását követően a törvény utólagos hatásvizsgálatát javasolta.
A jelentés itt olvasható. A közszolgáltató az önkormányzat rendeletének megfelelően köteles ellátni a feladatát. Ha nem így történik, az sérti a jogbiztonságot. Az ombudsman ezt egy hulladékszállítási vita kivizsgálása nyomán ismételten kimondta. A tíz ingatlanból álló veszprémi sorház sokáig közös konténerben gyűjtötte a hulladékot, miközben a tulajdonosok egyenként álltak szerződéses kapcsolatban a szolgáltatóval és külön-külön is kapták a szemétszállítás díjának számláját. Hatan úgy döntöttek, kiválnak ebből a konténer-közösségből és saját kukásedényt kérnek. A konténer használatán, vele a díján is azontúl a többi négy tulajdonosnak kellett osztoznia. Egyikük elpanaszolta az ombudsmannak, hogy egy közgyűlési rendelet a hat lakásosnál nagyobb társasházak esetében a konténeres hulladékgyűjtést írja elő, a közszolgáltató viszont szembement ezzel a rendelettel, amikor a korábbi gyakorlatával ellentétben mégis elfogadta az egyéni szemetes edények rendszeresítésének kérelmét. A közszolgáltató ezt másként értelmezi. Álláspontja szerint a hat lakó kérése elfogadható, mivel a közgyűlési rendelet szerint sorház esetén lehetőség van arra, hogy hulladékgyűjtő edényt használjanak a lakók. Az ombudsman a közgyűlési rendeletben azt olvasta, hogy konténert társasház és nem természetes személy tulajdonos választhat. A közszolgáltató szerint viszont a sorház nem társasház, és nem is nem természetes személy tulajdonában álló ingatlan, hiszen a lakókat egyedi tulajdonosként kezeli, egyedi nyilvántartási lapot vezet róluk. Mindebből a biztos arra a következtetésre jutott, hogy – mivel négy lakónak továbbra is engedélyezte a konténer használatát – a közszolgáltató a 10 lakásos sorház lakóit egyszerre sorolja be a családi ház és a társasház rendeleti kategóriájába.
Az ilyen ellentmondás mellett az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a konténert használó lakók esetében a díjfizetés nem igazodik az elszállított mennyiséghez. Az igényekhez képest túlzott nagyságú konténer az ingatlantulajdonosokat ráadásul nem ösztönzi a kevesebb hulladéktermelésre, azaz a hulladékgazdálkodás legfontosabb elve, a megelőzés ellen hat. A magasabb szintű jogszabályok keretei között az egyes önkormányzati rendeletek határozzák meg a szolgáltatás minden lényegi elemét, a közszolgáltató pedig az ezekhez igazodó közszolgáltatási szerződés előírásai alapján köteles ellátni a feladatát. A vizsgált esetben viszont a gyakorlat nem felel meg a közgyűlési rendelet előírásainak, mivel a közszolgáltató jogértelmezése alapján csak a családi ház kategóriába tartozhattak a sorház lakói, akik ebben az esetben konténert nem is választhattak volna – így sérült a jogbiztonság követelménye, állapította meg az ombudsman.