Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az emberiség története során lezajlott éghajlati változások társadalmi, kulturális hatásait veszi górcső alá a Corvina Kiadó gondozásában a könyvfesztiválra megjelent A Klíma kultúrtörténete – A jégkorszaktól a globális felmelegedésig című könyv.
A 344 oldalas kötet Wolfgang Behringer német történész tollából származik, és eredetileg 2007-ben jelent meg Münchenben. Behringer a Saar-vidéki Egyetem kora újkori történelem tanszékének professzora, szakterülete a korszak kultúrtörténete, különös tekintettel a boszorkányüldözésekre. Szintén kiemelten foglalkozik a klímatörténettel; a most zajló globális felmelegedés megítélésében klímaszkeptikusnak számít.
“A kötet végigtekint az emberiség történelmén, s megvizsgálja, hogyan hatott rá az éghajlat változása: megvilágítja azokat a társadalmi, kulturális reakciókat, amelyekkel az emberiség válaszolt erre az ingadozásra. Azért döntöttünk a könyv kiadása mellett, mert újszerűen, történelmi megközelítésből vizsgálja a klímaváltozást” – mondta el Blaschtik Éva, a kötet szerkesztője az MTI-nek.
A szerző a könyv elején felvértezi az olvasót azokkal a természettudományos ismeretekkel, amelyekre a témához szüksége lehet, majd a jégkorszaktól kezdve egészen az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentéséig elemzi a klíma hatását az emberiség történelmére.
Ennek során kitér többek között a Római Birodalom virágkorával egybeeső klímaoptimumra, a fejlett középkori meleg periódusra (kb. 1000-1300), majd az ezt követő úgynevezett kis jégkorszakra. Ez utóbbit részletesen elemzi: foglalkozik a vikingek kihalásával Grönlandon, Izland és Norvégia hanyatlásával, az 1315 és 1322 közötti nagy éhínséggel és az 1346 és 1352 közötti fekete halállal, valamint kitér e korszak pszichológiai változásaira (szezonális hangulati zavar, kétségbeesés és öngyilkosság) is.
Külön fejezet szól a kis jégkorszak kulturális, vallási következményeiről: a zsidó pogromokról, a boszorkányüldözésekről, az öltözködési változásokról, a lehűlés festészeti, zenei és irodalmi hatásairól. Az ész hűvös Napja címmel ezt követően tér ki Behringer a felvilágosodásra: a vallási fanatizmus visszaszorítására, a tudományos forradalom és a haladásba vetett hit kezdetére.
“A mű egyik fő üzenete, hogy a történelem világossá teszi: alkalmazkodással kell reagálni a klíma ingadozására, nem pedig ördögöt űzni. Fontos lenne, hogy ma is terjedjen ez a hozzáállás, s ebben az értelemben a könyv szemléletformáló lehet” – mutatott rá Blaschtik Éva.
A kötet egészen a jelenkorig követi a klíma történetét, így többek között eligazítja az olvasót napjaink klímakutatásról, környezetvédelemről, károsanyag-kibocsátásról és új energiaforrások használatáról szóló, nemegyszer politikai színezetű vitáiban is.
Blaschtik Éva szerint a szerző klímaszkepszise annyiban süt át a könyvön, hogy “hangsúlyozza, a klíma ingadozása nagyon sok tényezőből adódik össze, s ezek közül csak az egyik az emberi eredetű, más szóval antropogén tényező. Arra inti az olvasót, hogy ne abszolutizálja ezt az antropogén hatást”.
A könyv szerkesztője arra is rámutatott, hogy Behringer foglalkozik az Európán kívüli kultúrákkal, így például a majákkal és a kínaiakkal is, “amit meg is kell tennie, hiszen a klímaváltozás globális jelenség”.