Korábban indult az Ökumenikus Segélyszervezet adventi adománygyűjtése

Lévai Anikó, a szolnoki családok átmeneti otthonában részt vett az első mézeskalácsszívek elkészítésében, amelyekkel – folytatva a hagyományt – az adományozók támogatását köszönik meg. Elmondta: a háború és az energiaár-emelkedések miatt kialakult helyzet miatt a családok is nehezebb helyzetbe kerültek, így a rászorulókat segítő segélyszervezet még nehezebb feladat elé néz. Közölte, számításaik szerint mintegy 200 millió forinttal kerül többe intézményhálózatuk fenntartása. Az adományokat a támogatottakra és ezekre az intézményekre fordítják – tette hozzá. Elmondta, évek óta arra törekednek, hogy minél energiatakarékosabban, gazdaságosabban működtessék intézményeiket megújuló energiák alkalmazásával. Példaként említette, hogy több évvel ezelőtt a szolnoki családok átmeneti otthona tetejére napelemeket helyeztek a melegvízellátás biztosítására. Megemlítette, a mézeskalácsok készítésében Szolnokon részt vett a segélyszervezet stratégiai partnere, a geotermikus energiákkal és fűtési rendszerekkel foglalkozó EU-Fire Csoport képviseletében Kovács Péter stratégiai igazgató is.

Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója azt mondta, hogy idén is az eddigi segítségnyújtást kívánják folytatni. Beszámolt arról, hogy minden évben Szolnokon kezdik a mézeskalácsok készítését, amelyekkel az adományozókat fogják megajándékozni. Köszönetet mondott minden segítőnek, támogatónak. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere méltatta a segélyszervezet és a családok átmeneti otthonában dolgozók munkáját. Szavai szerint most nem panaszkodni kell, „egy város, egy ország összefogással tudja a problémákat kezelni, megoldani”. A mézeskalács készítéshez csatlakoztak a Szolnoki Olajbányász kosárlabdacsapat sportolói, Pallai Tamás és Révész Ádám, valamint az otthonban lakó gyerekek is.

Ajánlott tartalom

Ébreszd fel a talajt: természetes megoldások a jobb termékenységért

A talaj mikrobái, a humuszréteg és a megfelelő tápanyag-háztartás együttesen határozzák meg, hogy talajod mennyire képes “felébredni”, azaz mennyire lesz életteli és termékeny. Az elmúlt évtizedekben a fenntartható mezőgazdaság iránti igény növekedésével egyre nagyobb reflektorfénybe kerülnek azok a természetes megoldások, amelyek nemcsak a hozamot, de a talaj hosszú távú egészségét is szolgálják.