Környezeti katasztrófát okoz az orosz-ukrán háború?

Ha a harcok véget is érnek, a környezeti katasztrófa hatásai még hosszú ideig Ukrajnával maradnak.

Napelemes rendszer most, akár 50% állami támogatással! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A kelet-ukrajnai Donbaszban az elmúlt időszakban a talaj elkezdett furcsán viselkedni – számol be a Wired. A napokban nyilvánosságra hozott műholdas adatok alapján a föld hol megsüllyed, hol kiemelkedik. A jelenség hátterében a térség mélyén futó járatok állnak. Mielőtt a Donbasz az orosz-ukrán konfliktus meghatározó zónájává vált volna, Ukrajna legfontosabb szénlelőhelye volt. A térség városainak, gyárainak és gazdaságainak mélyén több száz kilométernyi alagútrendszer húzódik, melynek egy része teljesen elhagyatott. Az aknákat a felügyelet hiánya miatt víz árasztotta el, ami a felszínt is átalakítja, a veszélyes vegyületek beszivárgásával pedig az ivóvízkészleteket is fenyegeti. Az egyik érintett bányánál az 1970-es években nukleáris tesztet végeztek, a helyszín még mindig sugárzó lehet. Ukrán szakértők szerint a régióban a veszély a csernobili atombaleseténél is súlyosabbá válhat. Mióta 2014-ben kirobbantak a harcok a Donbaszban, a háborúval párhuzamosan ökológiai krízis is zajlik. Nem pusztán a vízzel elárasztott járatok okoznak gondot, hanem a megtámadott ipari létesítmények szivárgásai is. A probléma részben annak tudható be, hogy a háború sújtotta övezetben egyik fél sem vállalja magára a katasztrófa elhárításának feladatát, a környezeti veszélyeket ráadásul látszólag egyfajta fegyverként is felhasználják az oroszok.

Doug Weir, az Egyesült Királyságban működő Conflict and Environment Observatory munkatársa szerint az ilyen események egészségügyi következményei valószínűleg a konfliktus vége után is hosszú ideig érezhetőek lesznek. Éppen a lassú kibontakozás miatt azonban a környezeti károkról gyakran nem esik szó. Kelet-Ukrajnában nyolc éve dúl a háború, a teljes orosz invázió pedig most tovább mélyíti a problémát. A jelenlegi harcok többnyire olyan városi területeken zajlanak, mint Kijev és Harkov, ahol ipari létesítmények, katonai infrastruktúrák és nukleáris telepek vannak támadás alatt. Weir attól tart, hogy a konfliktus elhúzódásával az oroszok egyre kétségbeesettebbé válnak majd, és a környezeti károkat eszközként fogják felhasználni.

Andrij Andruszevics lvivi környezeti jogász szerint a szennyezés a bombázások közepette nem top prioritás. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a monitorozó rendszerek nagy része jelenleg nem működik, a beérkező információk pedig sokszor bizonytalanok – a csernobili erőmű elfoglalása körüli kommunikáció például igen ellentmondásos volt. Ukrajnában a légszennyezés eleve kifejezetten magas szintű, a mostani katonai műveletek, például a bombázások és a megsemmisülő épületek révén még több káros részecske áramlik a levegőbe. A katonák és a civilek sokkal változatosabb összetételű szennyeződést szívnak be, mintha mondjuk egy autópálya mellett tartózkodnának.

Rövid távon a szakértők arra számítanak, hogy Ukrajnában nőni fog az asztmás megbetegedések száma, az idősebb generációnál pedig fokozódhat a tüdőgyulladás és akut hörghurut kockázata. Hosszabb távon a kitettség akár az élettartamot is csökkentheti, köztudott például, hogy a súlyos szennyezés neurológiai és daganatos rendellenességeket okozhat. A probléma valódiságát jól mutatja, hogy a szeptember 11-i terrortámadás túlélőinél és az első mentőcsapatok tagjainál a belélegzett por és füst hatására sokkal magasabb a rákos megbetegedések aránya, mint az általános népességnél. Hasonló várhat a most Ukrajnában lévő civilekre és katonákra, sőt a helyi ipari létesítmények miatt a helyzet még kritikusabbá is válhat. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a légszennyezés nem csak lokális lesz: az ukrajnai robbanásokkal és tüzekkel keletkező részecskék az atmoszférában magasra jutva óriási távolságokat tehetnek meg.

A megfigyelők arra számítanak, hogy a környezeti krízis fokozatosan mélyülni fog. Kristina Hook, a Kennesawi Állami Egyetem konfliktuskezelési szakértője úgy látja, az utóbbi napok civil infrastruktúrák elleni támadásai exponenciálisan súlyosbodó körülményeket sejtetnek. Azt, hogy a háború végül milyen környezeti hatásokkal járt, valószínűleg jóval a konfliktus elcsendesedése után tudjuk csak majd meg. Weir Afganisztán és Szíria példájából kiindulva kiemelte, a kártalanítás nem szokott megindulni a harcokat követően.

Ajánlott tartalom

Klímaaktivisták megzavarták a közlekedést a müncheni repülőtéren

Klímavédelmi aktivisták megzavarták a közlekedést csütörtökön a müncheni nemzetközi repülőtéren.