A tádzsikisztáni Rogun vízerőmű, elkészülte után a világ legmagasabb, 335 méteres gátjával fog rendelkezni. A gát megépítése megduplázná az ország energiatermelő kapacitását, ezzel energetikailag függetlenné válhat, ami kiutat jelenthet a szegénységből és az elszigeteltségből.
Befejeződni látszik a tádzsikisztáni Rogun vízerőmű építésének közel négy évtizedes története. 2014 szeptemberében a Világbank által – évekkel ezelőtt – kezdeményezett és felügyelt hatásvizsgálat elkészült, ami engedélyezte a munkálatok folytatását. Emomali Rahmon januári, parlamenthez intézett üzenetében többek között erről és az energetikai függetlenség fontosságáról beszélt – olvasható az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség oldalán. “Reméljük az építési munkák befejeztével meg fogjuk oldani az energiahiányt a köztársaságban” – mondta Rahmon.
A Rogun vízerőmű
Rogun a fővárostól, Dusanbétól mintegy 100 km-re keletre található a Vaks folyó partján, Tadzsikisztán déli részén. A kivitelezés 1976-ban vette kezdetét és a szovjet köztársaságok együttműködésén alapult. A Szovjetunió 1991-es felbomlásával a projekt abbamaradt, a volt tagköztársaságok közötti együttműködési hajlandóság megszűnt és a régió országai saját víz- és energiapolitikába kezdtek. Ezt követően a tádzsik kormány önerőből próbálta folytatni az erőmű építését, amit az 1992-től 1997-ig tartó polgárháború szakított félbe. A kétezres évek elején a gát megépítésének terve ismét előtérbe került.
A Rogun vízerőmű 335 méter magas gátjának tervével kapcsolatban sokáig nem született megegyezés, mert az előzetes felmérések szerint ilyen paraméterekkel a létesítmény nem tudna biztonsággal ellenállni egy esetleges földrengésnek vagy árvíznek, amik igen gyakoriak és intenzívek a térségben. Az erőmű előreláthatólag 6 turbina segítségével, 3,600 MW tényleges teljesítménnyel, évente 13,3 TWh villamos energiát lesz képes szolgáltatni.
Tádzsikisztán, a régió legszegényebb országa
A nyolc milliós Tádzsikisztán, a régió legszegényebb országa, a lakosság mintegy 60 százaléka él mélyszegénységben. Egy olyan szénhidrogénekkel nem rendelkező hegyvidéki ország számára, mint Tádzsikisztán az elmaradottságból kivezető egyetlen lehetséges út az, ha önmaga képes lesz gondoskodni energiaellátásáról. Hasonlóan Kirgizisztánhoz, megfelelő természeti adottságokkal rendelkezik a vízenergia előállításához, ennek legegyszerűbb módja a Rogun vízerőmű befejezése, mely által az ország a régió legnagyobb energiaszolgáltatójává léphetne elő. Az országban állandó problémát jelent az akadozó áramszolgáltatás, a félbe maradt szovjet fejlesztések és a régió gazdasági fejletlensége következtében az elektromos hálózat elavult és nem elégíti ki az ország szükségleteit. Az elektromos áram a vidéki területeken őszi és téli időszakokban napi 4-8 órás időtartamban érhető el.
A víz nem megfelelő eloszlása nagy szerepet játszik a régió instabilitásában. Közép-Ázsia vízkészlete egyenlőtlenül oszlik meg a térség országai között. Kirgizisztán (Szír Darja) és Tádzsikisztán (Amu Darja) bőséges vízkészletekkel rendelkezik, Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán viszont vízínségben szenved, ezért az említett két – nagy vízhozammal rendelkező – folyó vizét használják öntözésre. A közép-ázsiai országok a Szovjetunió részeként a víz és más energiaforrásokat szabadon cserélték egymás között. A függetlenedést követően a nemzeti érdek vált elsődlegessé, a vízfelhasználás egyenlőtlen elosztása pedig a feszültségek egyik fő forrása lett a térségben. Bár számos regionális intézmény került felállításra, emellett mintegy 150 megállapodás született a nézeteltérések és a természetes vizek felhasználásának szabályozására, ezek nem képesek hatékonyan ellátni feladatukat és kezelni a konfliktusokat a köztársaságok egymással szembeni kölcsönös bizalmatlansága és pozícióféltése miatt.
Üzbég ellenállás
A Rogun vízerőmű megépítése és későbbi működése heves ellenállást váltott ki a régió országaiból, elsősorban Üzbegisztánban, ahol földrengésveszélyre hivatkoznak. Rogun egy szeizmikusan aktív zónában, egy törésvonal mentén helyezkedik el. A térségben akár a Richter-skála szerinti 9-10-es erősségű földrengés is előfordulhat. A 335 méteres gát sérülése vagy átszakadása esetén hatalmas mennyiségű víztömeg árasztaná el a régiót, ami emberek millióinak életét veszélyeztetheti. Az üzbég álláspont valós aggodalmakat tükröz, azonban az erőmű befejezését ez nem akadályozza meg.
Szakértők szerint az üzbégek elsődleges félelme az üzbég-tádzsik határon elterülő gyapotföldek öntözésének ellehetetlenülése. Az ültetvények öntözésére az üzbégek az Amu Darja folyó vizét használják, aminek jelentős százalékát a Vaks folyó szolgáltatja. A Rogun víztározójának feltöltése során az Amu Darja vizét is jelentős mértékben kellene csapolni, aminek következtében csökkenne a hozzáférhető ivóvíz és öntözésre használt víz mennyisége, ami a monokultúrás mezőgazdasági termelés feltételeit jelentősen rontaná.
A teljes cikk itt olvasható.