Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az emberi tevékenységek közül az ipar mellett a mezőgazdaság is fontos éghajlat befolyásoló tényező, hiszen üvegház hatású gázok kibocsátásával jár, ugyanakkor a mezőgazdaság a turizmus mellett a globális felmelegedés legfőbb elszenvedője.
Az agrárium klímaváltozásban játszott szerepe megkérdőjelezhetetlen, hiszen a világ üvegházhatású gáz-kibocsátásának 13 százaléka a mezőgazdaságból származik, ami megegyezik a közlekedés kibocsátásával. A kibocsátások csökkentése kulcsfontosságú, mely jól megválasztott agrotechnikával, vízgazdálkodással, és nagy szén-tartalmú növénykultúrák telepítésével érhető el.
Ebben fontos szerep jut az évelő kultúráknak, valamint az erdőgazdálkodásnak, mint a legnagyobb karbon-kapacitással rendelkező ágazatnak.
Az állattenyésztés és a helytelen trágyakezelés metán-, a túlzott műtrágyahasználat és a motorizált technológiák nitrogén-oxid-, a növényi maradványok bomlása pedig szén-dioxid kibocsátással jár. Mindemellett a mezőgazdaság alkalmas nagy mennyiségű szén-dioxid megkötésére, mely az állati és növényi szövetekben, valamint a talajban raktározódik, szerves anyag formájában. Így megfelelően választott termelési technológiákkal az agrártermelés hozzájárulhat a Föld karbon-mérlegének javításához is. Mindezen tények ismeretében az éghajlati szempontoknak kiemelt szerepet kell kapniuk a Közös Agrárpolitika reformjában, mondta Tabajdi Csaba, szocialista EP képviselő.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága jelenleg tárgyalja azt a jelentést, mely az Unió mezőgazdaságának az éghajlatváltozásra kifejtett hatásával foglalkozik (jelentéstevő: Stéphane Le Foll). A KAP most formálódó reformjában minden bizonnyal nagy szerep jut majd a környezeti és szociális közjavak előállításának, melybe a klímavédelem is beletartozik. Tabajdi szerint ehhez azonban meg kell teremteni a közjavak piacát, lokális, regionális, tagállami és uniós szinten is. “A környezetvédelmi közjavak nagy része jelenleg nincsen beárazva! Olyan értékekről van szó, melyeket a piac jelenleg nem fizet meg, hiszen sokszor nincs is pénzben kifejezhető értékük, melyekkel kalkulálni lehetne. A társadalom viszont nap, mint nap élvezi és használja őket, amiért cserébe a gazdálkodókat kompenzálni szükséges, hiszen ők megteremtői és őrzői ezeknek az értékeknek.”
A klímavédelem ma olyan szempont, amely az emberek számára sokkal kézzelfoghatóbb, mint a közjavak fogalma. Ha a EU-s agrárbüdzsé klímavédelmi szempontok alapján is fizet támogatásokat, annak jogosságát és szükségességét az adófizetők sem kérdőjelezik meg. Éppen ezért fontos szerepet játszik a Közös Agrárpolitika fenntartásában. Ellenben nemcsak a KAP segítheti a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem lehet, hogy a klímaváltozás menti meg a KAP-ot – fűzte hozzá Tabajdi.
