Külön kell engedélyezni a GMO-virágport tartalmazó mézet

A GMO-ból származó virágport tartalmazó méz és étrend-kiegészítők GMO-ból előállított élelmiszereknek minősülnek, amelyeket előzetes engedélyezés nélkül nem lehet forgalomba hozni – így döntött az Európai Bíróság.

Azt a mézet, amely géntechnológiával módosított kukoricafajtából származó virágport tartalmaz, előzetes engedélyezés nélkül nem lehet forgalomba bocsátani – közölte tegnapi ítéletében az Európai Bíróság. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy korábban több méhész pert indított a bajor állam ellen. Ez utóbbi ugyanis több olyan földterületet birtokol, amelyeken az utóbbi években kutatási célból (géntechnológiával módosított) MON 810 kukoricát termesztettek. A méhészek azonban a földterületek közelében felállított kaptáraikból olyan mézet gyűjtöttek be, amelyben kimutatták a géntechnológiával módosított kukorica maradványainak jelenlétét.

 
A méhészek szerint emiatt nem lehetett termékeiket forgalomba hozni, így perbe fogták a bajor államot. Az eljáró bajor tartományi bíróság az Európai Bírósághoz fordult, amely tegnap nyilvánosságra hozott ítéletében egyebek között kimondta, hogy a géntechnológiával módosított kukoricafajtából származó virágpor, amely már nem rendelkezik szaporodóképességgel, és egyáltalán nem képes genetikai anyagának átadására, már nem minősül GMO-nak. Mindamellett az olyan termékek, mint az efféle virágport tartalmazó méz és étrend-kiegészítők, a géntechnológiával módosított élelmiszerekről szóló rendelet értelmében GMO-kból előállított összetevőket tartalmazó élelmiszereknek minősülnek. E tekintetben a luxemburgi székhelyű taláros testület azt állapította meg, hogy a vitatott virágport „GMO-kból előállítottnak” kell tekinteni és az a méz és a virágporalapú étrend-kiegészítők „összetevőjének” minősül. A mézzel kapcsolatban kiemelte, hogy abban a virágpor nem idegen test vagy szennyeződés, hanem a méz egyik természetes alkotóeleme, és ezért valóban „összetevőnek” kell minősíteni. Következésképpen a szóban forgó virágpor a rendelet hatálya alá tartozik, és forgalomba hozatala előtt a rendelet által előírt engedélyezési rendszert kell alkalmazni.

 
A Bíróság rámutatott arra, hogy ennek az engedélyezési rendszernek a GMO-kból előállított összetevőket tartalmazó élelmiszerekre történő alkalmazása nem függ attól, hogy ez a virágpor szándékosan vagy véletlenül került be a mézbe. Végül az Európai Bíróság úgy vélte: az engedélyezési kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy milyen arányban van jelen a géntechnológiával módosított anyag a szóban forgó termékben.

Ajánlott tartalom

Bio vagy nem bio? ‒ Ne féljünk kérdezni!

Az Unió és a magyar kormány közös törekvése, hogy minél magasabbra emeljék a mezőgazdaságon belül az ökológiai gazdálkodás arányát.