Különleges hal a Dunában

Ismét lapátorrú tokot fogtak a Dunában: az egzotikus halfaj példánya ezúttal Bátánál került egy hivatásos halász hálójába.

A ritka példányt május 23-án éjszaka fogták ki, a halász több évtizedes tapasztalat birtokában sem ismerte fel – mondta az MTI-nek Mórocz Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Parknak a halfajt másnap hajnalban azonosító természetvédelmi őre. A bátai – valószínűleg hím – hal teste 40, orra 30 centiméter hosszú volt, és körülbelül három kilogrammot nyomott. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján is szereplő lapátorrú tok (Polyodon spathula) Amerikában őshonos, élőhelye elsősorban a Mississippi. A legnagyobb példányok hossza a 2 métert is meghaladhatja, súlya a 80 kilogrammot is elérheti; lapos, idegvégződésekkel sűrűn behálózott, megcsontosodott porcból álló orra teszi jellegzetessé.

 
 A most hálóba akadt példány nagy valószínűséggel Romániából származott, ahol elterjedt az ízletes húsú, gyorsan növekvő faj tenyésztése. Feltételezések szerint egy jelentősebb esőzés nyomán bemosódott néhány halastó a Dunába, ahová így tokhalak is kerültek. Magyarországon egyedül a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézetben tenyésztenek kísérleti célból lapátorrú tokot – közölte a természetőr. A fajjal nem először találkoztak dunai halászok: 2011. januárban Sződligetnél már fogtak egy példányt, és meg nem erősített információk szerint Komáromnál és Százhalombattánál is zsákmányoltak az egzotikus halból. Mivel planktonokkal táplálkozik, horgászni szinte lehetetlen. Mórocz Attila elmondta: a lapátorrú toknak a jelenlegi ismeretek szerint a dunai halfajokkal nincs problémája, tekintve, hogy nem ugyanaz a táplálékbázisuk. A faj inkább az ázsiai eredetű busának lehet táplálékkonkurense, de mivel eddig csak néhány példány fordult elő, nem veszélyezteti a busaállományt.

Ajánlott tartalom

Megemeli klímavédelmi vállalásait a német kormány

A következő nemzedékek szabadságjogainak biztosításáért megemeli az éghajlatváltozás megfékezésére tett vállalásait a német szövetségi kormány, a koalíciós pártok szerdán ismertetett megállapodása szerint 2030-ra nem 55, hanem 65 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest.