Az éghajlatváltozásról szóló viták központjában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásán (széndioxid, metán) van a hangsúly, a légkör felmelegedése kapcsán az aeroszolok kevesebb figyelmet kapnak.

Kutatás az aeroszolok hatásairól

Az éghajlatváltozásról szóló viták központjában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásán (széndioxid, metán) van a hangsúly, a légkör felmelegedése kapcsán az aeroszolok kevesebb figyelmet kapnak.

Egy új kutatás értelmében ez azért is sajnálatos, mivel a sarki felmelegedés okainak jelentős részét lehet visszavezetni rájuk.

A kutatás vezetője, Drew Shindell, a NASA űrkutatási intézményének munkatársa szerint az elmúlt 3 évtizedben észlelt sarki felmelegedés legalább 45%-a írható a veszélyes szulfát vagy korom aeroszolok számlájára. Ez idő alatt az Északi-sarki hőmérséklet 1.7° C- kal, míg az Antarktiszi régió hőmérséklete 0.35° C-kal emelkedett.

Az egyenetlen hőmérsékletemelkedést a különböző típusú aeroszolok okozzák. A kőszén égetéséből származó szulfát aeroszol hűtő hatást gyakorol a Földre. Az elmúlt 30 évben csökkent a kibocsátás mértéke, mivel mind az Egyesült Államokban, mind Európában szigorú törvényeket hoztak az 50%-os visszaszorítás érdekében. A biomassza égetéséből származó aeroszol illetve a fosszilis tüzelőanyagok égetésével keletkező korom aeroszol azonban növeli a Föld hőmérsékletét. A beérkező sugárzás elnyeli ezeket, így hozzájárulnak a felmelegedéshez. Hatásuk még mindig növekvőben van a növekvő iparosodás miatt Ázsiában.

Shindell rámutatott, amennyiben csak az üvegházhatást okozó gázokon marad a hangsúly, kevés befolyással leszünk a felmelegedésre. A siker érdekében az aeroszolok hatásaira fokozott figyelmet kell fordítanunk.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.