Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

Istvánovics Vera kifejtette, a balatoni ökoszisztéma végső soron a hosszú távú regionális éghajlati változékonyságtól függ. A tavalyi algásodást előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba, annak oka az volt, hogy az üledékfelszín oxigénmentessé vált, ami ritkán fordul elő a sekély és nagy felületű Balatonnál. A magas vízhőmérséklet és a magas nyári vízállás viszont ösztönözte a folyamatot – mondta Istvánovics Vera. Közölte, a kutatócsoportnak az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz is eljuttatott álláspontja szerint felülvizsgálatra szorul az üzemi vízszint pár éve történt megemelése, az éghajlatváltozással jelentkező vízmennyiségi probléma mellett a vízminőségieket is figyelembe kell venni – tette hozzá. Hangsúlyozta: a keszthelyi mérőállomáson mért klorofill-koncentráció tavaly több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre, mégis elmaradtak az ilyen esetekre rendeletben előírt intézkedések. Szerinte az eddigieknél gyakoribb vízminőség-ellenőrzésre van szükség. A Vízgazdálkodási Kutatócsoport további kutatásokat szorgalmaz a témában.

Ajánlott tartalom

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztetnek a világ vezető kutatói

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét.